Basic HTML Version
7
Kupolás épületek
Santa Maria del Fiore-dóm
a firenzei dóm hosszan elhúzódó építési munkáinak befejezésére 1418-
ban írtak ki pályázatot. ekkor már befedve állt a gótikus stílusú hosszház,
és a nyolcszög alaprajzú kupolát is felfalazták a tambur magasságáig.
a pályázatot a kételkedők népes tábora ellenére Brunelleschi nyerte
meg egy technikai újdonsággal. (a hagyomány szerint Brunelleschi
felszólította a kétkedőket, hogy állítsanak a hegyére egy tojást az asz-
tallapon. amikor ezt egyikük sem tudta megtenni anélkül, hogy a to-
jás fel ne borult volna, ő maga az asztalhoz koccintotta azt, és a kissé
behorpasztott tojás ekkor szilárdan megállt. az anekdota szerint a ve-
télytársak elnémultak, és Brunelleschi ezek után a hegyén behorpasztott
tojás formájú, önhordó szerkezetű kupolát épített.) az önhordó szerke-
zet egyszerűbbé tette az építési munkálatokat, ugyanis nem kellett ha-
gyományos tartó- és zsaluzóállványokat építeni. Helyette támasztóívek-
kel és konzolokkal összekapcsolt, különböző vastagságú kettős héjazatot
építve haladtak felfelé. az építést mozgatható állványon végezték.
Lanterna* (latin; ’lámpás’): a kupola
záradékpontjának nyílásán (opeion) ülő,
ablakokkal áttört tornyocska
Tambur* (francia; ’dob’): kupo-
ladob
a csúcsot díszítő aranyozott rézgöm-
böt Verrocchio tervezte
Kettős bolthéj: a két héjazat
közé cső alakú teherhordó
kerámiabordák épültek
Négyezeti tér
Szentélyfülke öt kis kápolnával
bővítve
Filippo Brunelleschi
(brunelleszki, 1377–1446):
A Santa Maria del Fiore
(szanta maria
del fióre)
-dóm kupolája
(1420–1434), firenze
A renzei dóm kupolájának jellegzetességei
• A Baptisztérium (keresztelőkápolna) kolostorboltozatos kupolá-
jának, továbbá a római Pantheon kazettás félgömbkupolájának
tanulmányozása és technikai megoldásai alapján épült. A nyolc-
szög alaprajzú kupola padlósíktól mért magassága 90 méter, a
fesztávolsága 40 méter.
• A kettős héjszerkezet egy vastagabb belső és egy vékonyabb
külső bolthéjból áll. Szilárdságát a boltsüvegek közé rejtett
vízszintes bordák adják, melyeket kőből, fából és vasrudakból
készített gyűrűkkel fogtak össze. Minden sorban, bizonyos tá-
volságra egymástól függőleges téglákat is elhelyeztek. A két
héj között lépcső is kanyarog, ami megkönnyíti az ellenőrzést
és a javítást.
Donato Bramante
(1444–1514):
Tempietto,
San Pietro in Montorio (1502), róma
A cinquecento (1500-as évek) építészeti központja Róma volt.
A korban kedvelték a központos (centrális) elrendezésű tereket.
A Tempietto Róma egyik dombján, a San Pietro in Montorio-
kolostor kicsi, 4,5 méter átmérőjű udvarán épült. A legenda
szerint ezen a helyen feszítették keresztre Péter apostolt.
A Tempietto rendeltetése az esemény és a kereszt helyének
megjelölése volt. A reneszánsz centrális templomok klasszikus
példája. Jellemzője, hogy a kisméretű, kör alaprajzú templom
(rotunda) a néhány lépcsőfokkal megemelt kör alaprajzú alépít-
ményen áll. A tömegalakítás és a részletek az antik formákat
követik. Földszintjét toscanai (római dór) oszlopsor veszi körül.
Az oszlopok ritmusát a rotunda falán sorakozó pilaszterek is-
métlik meg. A pilaszterek között félköríves és egyenes záródású
fülkék és ablakok épültek. A földszint felett magas tamburra ál-
lított félgömbkupola emelkedik, melynek közepén egy lanterna
épült. A tamburt balusztrádos* (kőből faragott bábos korlátok-
ból álló) folyosó veszi körül.
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 7
8/2/13 12:41: