8
Vaszilij Blazsennij-székesegyház
az oroszországi reneszánsz időszaka a 15. század végétől a 17. század el-
ső feléig tartott. a helyi építészek átvették az irányadó szerepet betöltő
itáliai építészet jellegzetes formáit, de a hagyományos stílust – a tégla-
és faépítészet jellegzetességeit – is megőrizték.
az orosz reneszánsz építészet legismertebb emléke és egyben Moszk-
va egyik jelképe a Vörös téren álló Vaszilij Blazsennij-székesegyház. Épí-
tését IV. (rettegett) Iván cár rendelte el a tatárok felett 1552-ben aratott
győzelem emlékére és a cári hatalom dicsőítésére. az uralkodó kíván-
ságának tettek eleget az építészek, amikor a hadjárat minden győztes
csatájának egy-egy templomot terveztek. a feladatot bravúrosan úgy
oldották meg, hogy az egymáshoz tapadó kilenc épületet közös alap-
ra építették, amelyek egyetlen centrális alaprajzú épületegyüttest alkot-
nak. az 57 méter magas központi épületet, az Istenanya oltalma-temp-
lomot nyolc kisebb, nyolcszögletű templom veszi körül, amelyeket az
általuk jelképezett győztes csaták napjainak védőszentjei után nevez-
tek el. a sátortetővel lefedett központi épület csúcsát kisebb, arany-
színű hagymakupola koronázza. a többi templomot nagyobb mére-
tű, különböző magasságú, színesre festett hagymakupolával fedték le.
a templomokat belülről árkádok és átjárók kapcsolják össze, nincsenek
fallal elválasztva egymástól. a templombelsőt csodálatos ikonosztáz és
a 16. században készült freskók díszítik.
az épület külső homlokzata rendkívül mozgalmas, a falfelületeket és
a kupolákat sűrűn beborítják a színesre festett csíkos, pöttyös, csavar-
mintás és bordázott felületek.
Vaszilij Blazsennij-székesegyház
(1555–1561), Moszkva. Tervezte: Barma és Postnik
A Vaszilij Blazsennij-székesegyház keresztmetszete
A Vaszilij Blazsennij-székesegyház színesre festett
tornyai.
a székesegyház a ma ismert nevét a 16. század
végén kapta, amikor örök nyugalomra helyezték benne
a moszkvaiak kedvelt szent bolondját, Boldog Vazult
(Vaszilij Blazsennijt)
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 8
8/2/13 12:41: