Basic HTML Version
7
a klasszicizmus az ókori görög–római műalkotásokat követendő példa-
ként tekintő stílusirányzat volt a 18. század második felétől a 19. század
közepéig. Kialakulását elősegítették az 1730-as években Herculaneum-
ban és Pompejiben zajló ásatások, melyek során előkerült emlékeket
a széles közönség is megismerhette. az egyszerű és harmonikus for-
mák szépsége mellé a művészek az ókori életfelfogást is példaként ál-
lították az emberek számára. a kor népszerű eszmeáramlata, a fel-
világosodás is a természetességet és az egyszerűséget hangoztatta.
a mindennapi életben – a női ruhaviseletben és a bútorstílusokban – is
az antik kultúra jellegzetességei, a kényelmes szabásvonalak és az egy-
szerű formák jöttek divatba.
Építészet
a klasszicista építészet elvetette a barokk és a rokokó bonyolult, túldíszí-
tett formáit. a klasszicista épületeket az egyszerű alaprajz, a geometri-
kus tömegalakítás és a szimmetrikus, harmonikus, egyszerű homlokzat
jellemezte. a homlokzatok a görög és elsősorban a római templomo-
kéihoz hasonlítanak, mert a tökéletes arányok elérése miatt az építészek
az antik formákat pontosan leutánozták. Jellegzetes részlet az oszlopos
portikusz, a római pódiumtemplomok mintájára a bejárathoz vezető
lépcsősor, a domborművekkel díszített háromszögű timpanon és az
antik dór, jón vagy korinthoszi oszloprend alkalmazása. a egyszerű, va-
kolt falakat falpillérekkel és párkányokkal tagolták. a hagyományos for-
mák kialakításához új anyagokat (öntöttvas, üveg) is alkalmaztak.
Klasszicizmus
Robert Smirke
(szmörk; 1780–1867):
British Museum
(1823–1844), London
Az épület szélesen elnyúló homlokzatát erősen kiemelkedő közép-
és sarokrizalitok tagolják. A görög peripterosz templomokhoz ha-
sonlóan jón oszlopcsarnok veszi körül. A római pódiumtemplomok
mintájára az oszlopok a lépcsős alépítményen állnak. A kulisszaszerű
középrizalitot domborműves háromszögtimpanon hangsúlyozza.
Jacques-Germain Sou ot
(zsák-zsermen szufló; 1713–1780):
Panthéon
(1758–1789),
Párizs
A párizsi Panthéon
Az antik Róma építészeti mintái felé forduló „tökéletes építészet
első megvalósulása” a klasszicista stílusú párizsi Panthéon. Az épü-
let egyszerűségre törekvő, egyenes vonalakkal tagolt tömegéből
magasan emelkedik ki a négyezeti tér fölé emelt hármas héjszerke-
zetű kupola. A vasszerkezetes, lanternás kőkupolát a londoni Szent
Pál-székesegyház és a párizsi Invalidusok dómja ihlette. A görögke-
reszt alaprajz és a föléje magasodó, oszlopsorral körülvett tamburos
kupola reneszánsz és barokk mintákat követ. A bejárati homlokzat
korinthoszi oszlopos előcsarnoka (portikusz) antik római építési
rend szerint készült, melynek jellemzői: a soklépcsős pódium, a ko-
rinthoszi oszlopok, a gerendázat, a nyeregtető és a timpanon.
A timpanon domborművének középpontjában álló, Franciaországot
megszemélyesítő allegorikus nőalak babérkoszorúkat oszt a neves
republikánusoknak. Jobbján a Szabadság, balján a Történelem szár-
nyas alakja ül. A portikusz vassal megerősített betonszerkezete már
az újkori modern építészet felé mutat. A Francia Nemzetgyűlés
1791-ben döntött arról, hogy itt helyezik örök nyugalomra a haza
nagyjait, és ezért a templomnak készült épületet pantheonná nyilvá-
nították. A kupola alatti négyezeti térben található Párizs védőszent-
jének, Szent Genovévának a sírja. A görögkereszt alaprajzú épület
egész területe alatt húzódó kriptában nyugszik Honoré Mirabeau,
Voltaire (sírja fölé J. A. Houdon faragott szobrot), Rousseau, Victor
Hugo, Jean Moulin, Émile Zola, Pierre Curie és Marie Curie.
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 70
8/2/13 12:44: