Basic HTML Version
71
Klasszicista építészet Magyarországon
a magyarországi klasszicista építészet az európaitól eltérő módon fej-
lődött. a török uralom után az anyagi nehézséggel és az újrakezdéssel
küzdő ország nem tudott lépést tartani a francia császárkori reprezen-
tatív, a német emlékműszerű és az orosz monumentális építészettel.
amikor európában már a klasszicizáló tendenciák uralkodtak, hazánk
építészetét még a késő barokk továbbélése jellemezte. a klasszicista
stílus kialakulása és elterjedése csak később – az alább felsorolt feltéte-
lek meglétekor – valósulhatott meg.
1. az 1800 után hirtelen
megnövekedett építési igény
külföldi mes-
tereket vonzott Magyarországra, akik már a divatos klasszicista stílus-
ban terveztek (pl. aman Johann osztrák építész).
2. a
vármegyék politikai szerepének fellendülése
idején – 1812
és 1825 között – a megyeszékhelyeken megye- és városházák, va-
lamint főúri kastélyok épültek, és a klasszicista stílus megjelent a
köznemesek udvarházain, a kúriákon és a népi építészetben is.
3. József nádor vezetésével 1808-ban megalakult a pesti
Szépítő Bi-
zottmány,
amely szabályokat állított fel az épületek egységes kül-
ső és belső megjelenése érdekében. Kötelezte az építtetőket, hogy
építési terveket nyújtsanak be engedélyezésre. a bizottság élén céh-
mester állt (sokáig Pollack Mihály töltötte be ezt a tisztet).
Klasszicista építészetünk kiemelkedő építészei: Péchy Mihály, Pollack
Mihály, Hild József és ifj. zitterbarth Mátyás.
Péchy Mihály
(1755–1819):
Református Nagytemplom
(1805–1819), Debrecen
A debreceni Nagytemplom az Alföld elsőként épült jelentős klasz-
szicista temploma. Helyén egy gótikus templom állt, amely 1802-
ben leégett. Péchy Mihály egy centrális tervet készített, de az
építkezést a régi, hosszhajós templom alapfalain kezdték meg,
ezért végül egy görögkereszt alaprajzú, a hosszhajós és centrális
elrendezést egyesítő épület valósult meg. A kereszthajót a nyolc-
szög három oldalával záródó térrésszel bővítette, a görögkereszt
főtengelybe eső szárait pedig megrövidítette. Széles, szimmetri-
kus főhomlokzatát hatalmas, sima törzsű jón háromnegyedoszlo-
pok tagolják. A középrészt a főpárkány fölött háromszögű orom-
zat zárja. A főhomlokzatot két, kupolás sisakú torony határolja,
melyek között az oromzat mögött emelkedő, balusztráddal és vá-
zákkal díszített attikafal épült.
Kühnel Pál
(1765–1824),
Packh János
(1796–1839)
és
Hild József
(1789–1867):
Esztergomi főszékesegyház
(1822–1869)
Magyarország legnagyobb egyházi építménye, és egyben az
ország legmagasabb épülete. Klasszicista stílusú, szimmetrikus
főhomlokzata a római templomok tagolását követi. Leghangsú-
lyosabb része a háromszögtimpanonnal fedett nyolcoszlopos
korinthoszi portikusz. Az oldalszárnyak tömbszerűségét a don-
gaboltozatos áthajtók oldják, és a félgömbkupolával lefedett ol-
daltornyok díszítik. A görögkereszt alaprajzú templom négye-
zeti terét hatalmas félgömbkupola fedi, amelyet oszlopokkal
körülvett kupoladob (tambur) emel a magasba.
A debreceni
Nagytemplom
alaprajza
Hasonlítsd össze a párizsi Panthéont és az esztergomi főszékesegyházat! Gyűjtsd össze a homlok-
zat kialakításának közös jellegzetességeit!
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 71
8/2/13 12:44: