Basic HTML Version
73
Klasszicista szobrászat
a klasszicista stílust művészeti akadémiákon tanították, ahol a
szobrászok tanulmányozták és másolták az antik szobrokat. az óko-
ri görög és római művészekhez hasonlóan ők is a tökéletes, har-
monikus arányú, szép emberi test megjelenítését tartották a leg-
fontosabbnak. a márványba faragott istennők és a kecses gráciák a
görög szépségideált elevenítették meg a 19. században. a görög–ró-
mai mitológiából vett témákkal, az allegorikus jelenetekkel, a színpa-
diasan mozgó, idealizált szereplőkkel a nyugalmat és az örök boldog-
ságot fejezték ki. a szobrászok gyakran örökítették meg kortársaikat az
ókori hősök testtartásában és viseletében.
Antonio Canova
(kánova):
Habsburg Mária Krisztina síremléke
(1798–1805), márvány, Bécs, augustinerkirche (augusztinusok temploma)
az olasz szobrász hírnevét a síremlékek alapozták
meg, melyek közül a legérettebb alkotása Habsburg
Mária Krisztina piramis formájú mauzóleuma. a ha-
lotti menet jelképes alakjai az élet és halál határait
jelző sötét kapu felé tartanak. a menet élén haladó
Jótékonyság az elhunyt legfőbb erényét személyesíti
meg. az őt követő három alak az élet különböző sza-
kaszait jelképezi. a szárnyas géniusz védőszellem-
ként, az oroszlán pedig az éberség és a kitartás pél-
dájaként látható a síremlék jobb oldalán.
a piramis csúcsában az örökkévalóság szimbóluma-
ként egy kígyó fogja körül a főhercegnő képmását.
a bejárat felett olvasható felirat a férj szerelméről ta-
núskodik:
„A legjobb feleségnek, Albert”.
Antonio Canova (
– )
Praxitelész:
Knídoszi Aphrodité
(Kr. e. 360 körül), görög szobor
római kori márványmásolata,
róma, Vatikáni Múzeum
Ferenczy István
(1792–1856):
Pásztor-
lányka
(
A szépmesterségek kezdete,
1820–1822), márvány, 94 cmmagas,
Budapest, Magyar Nemzeti Galéria
Ferenczy István a dán Thorvaldsen tanít-
ványa volt.
Pásztorlányka
című szobrán
mégis inkább Canova hatása érződik, az ő
tanácsait követve faragta római tanulóévei
alatt.
„Egy pásztorlány, midőn a szeretője el
akarván utazni, az árnyékját a homokba
bekarczolta, hogy e szerint a szeretőjé-
nek ábrázatja örökös emlékezetben nála
maradna”
– írta 1820-ban öccsének
a szobrász. A témaválasztással a szim-
bolikusan jelezte a magyar nemzeti
művészet megteremtésének igényét.
A szobor stílusa tipikusan klasszicista: a pász-
torlányka olyan, mint egy görög istennő,
a kompozíció színpadias, a test és az arc az
ókori szépségeszménynek megfelelően
idealizáltan kecses és szép, a márvány
felülete gondosan simára csiszolt.
Bertel Thorvaldsen
(1768–1844):
Venus almával
(1813–1816), márvány, Koppenhága, Thorvaldsen
Múzeum. Klasszicista
A szépség istennőjének két kidolgozása alig különbözik egy-
mástól, pedig több mint kétezer év telt el a megalkotásuk között.
Mindkét szobrász tökéletesen oldotta meg az idealizált szép-
ségeszmény megformálását. A szobrok közös jellemzői:
színpadias mozdulatok, kényelmes, pihenő testtartás, kedves arc,
nőies formák, harmonikus arányú test, simára csiszolt márvány
és a téma azonossága (mindketten a fürdőből kilépő ruhátlan
istennőt ábrázolták).
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 73
8/2/13 12:44: