Basic HTML Version
74
Klasszicista festészet
a klasszicista stílusban alkotó művészek az ókori történelmi események
és az antik mitológiai témák hősies szereplőit állították példaképül az
utókor számára. az egyéni karakterek ábrázolása helyett a tipikus jellem
megformálására törekedtek.
„Nem azzal érik el céljukat a művészi mun-
kák, hogy a szemnek hízelegnek. Hősiesség és polgári erények példáit kell
előadniuk, amelyek […] a haza iránti önfeláldozásra buzdítanak”
(David).
a festményeken az idealizált hősök szoborszerű alakjai színpadias be-
állításban, kiszámított, frontális kompozícióban pózolnak. ez azért is van
így, mert a művészeti akadémiákon tanuló festőnövendékek az antik
szobrok gipszmásolatait rajzolták, mielőtt élő modellt festettek volna.
A festői stílus
jellemzői: sötét-világos kontraszt alkalmazása, rész-
letgazdag kidolgozás, mértéktartó színhasználat, szimbolikus értel-
mezésű színek, anyagszerű festésmód.
Napóleon uralkodása idején a császár dicsőítését szolgáló, merev sza-
bályokhoz igazodó festészet
akadémikussá*
vált.
Jacques-Louis David
(zsák-lui dávid; 1748 –1825):
Horatiusok esküje
(1784–1785), olaj, vászon,
330×425 cm, Párizs, Louvre
David a római i ak hazaszeretetét és önfeláldozását állította köve-
tendő példaként a kortársai elé. Azt a pillanatot örökítette meg,
amikor a római testvérek a harcba indulás előtt esküt tesznek ap-
juknak, hogy legyőzik a Curiatiusokat (kuriáciuszokat), és ha kell,
életüket is feláldozzák a nemzetség érdekében. A kép jobb oldalán
a bánatos, megtört asszonyokat és a kisgyermekeket láthatjuk.
Hatalmas az ellentét a fér ak bátorságot mutató energikus test-
tartása és a nők szomorúan összeboruló mozdulata között.
A frontális, színpadias kompozícióban megfestett szereplőket a
festő három csoportra különítette, és mindegyiket háromszög
alakzatba foglalta. A szereplők hármas tagolását a fölöttük kirajzo-
lódó árkádívekkel hangsúlyozta. Az eszmei mondanivaló kiemelé-
sére az egy iránypontos perspektivikus szerkesztés eszközeit alkal-
mazta. Az iránypont az apa kardot tartó kezére került, melyet nem
csak az irányvonalak, hanem az oda irányuló tekintetek, a úk es-
küre emelt karjai és a középső boltív sötét háttere is kihangsúlyoz.
A szoborszerűen megfestett alakok határozottan rajzolódnak ki a
sötét háttérből. A háttér komor mélye a halált idézi, a vörös színű
ruházat a véres harcra utal.
Dominique Ingres
művészeti tanulmányait David iskolájában vé-
gezte, majd később a római akadémián dolgozott. Portréit a gazdag
jellemrajz és az anyagszerűség, aktképeit az erotikus kisugárzás,
történelmi és mitológiai témáit pedig a szigorú kompozíció hatá-
rozza meg. Festményeit a fényképszerű pontosság, a részletek apró-
lékos kidolgozása és a határozottan elkülönülő formák jellemzik.
„A festői kifejezés nagyon komoly rajztudást kíván, mert a festmény
csak akkor lehet jó, ha nagyon határozottan formálják meg.”
(Ingres)
A nagy odaliszk
nem nyerte el a párizsi Szalon nézőinek a tetszé-
sét. Elsősorban azért kritizálták, mert nem ragaszkodott az
anatómiai hűséghez, és az átlós kompozíció érdekében túlságosan
megnyújtotta az odaliszk (háremhölgy) gerincének a vonalát.
A szemérmes, a nézőknek hátat fordító testtartás ellenére a hölgy
érzékien visszanéző tekintete miatt a képből erotika árad.
Dominique Ingres az akadémikus klasszicizmus legjellemzőbb
képviselője volt. Elvetett minden laza festői megoldást. Legfőbb
példaképének Ra aellót tekintette.
Jean-Auguste-Dominique Ingres
(zsán-ogüszt-dominik engr; 1780–1867):
A nagy
odaliszk
(1814), olaj, vászon, 91×162 cm, Párizs, Louvre
1. Gyűjts példákat eddigi tanulmányaidból az egy iránypontos
perspektívát alkalmazó festményekre!
2. Értelmezd a
Horatiusok esküje
vázlatrajzát! Milyen kom-
pozíciós eszközökkel emelte ki a festő a kép középpontját?
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 74
8/2/13 12:44: