Basic HTML Version
77
A fémszerkezetes építkezés
a klasszikus hagyományoktól eltávolodó romantikus stílus új építési
módot és új formai megoldásokat eredményezett. az új anyagok (ön-
töttvas, hengerelt vas, acél, üveg, vasbeton) az épületszerkezeteket is
meghatározták. a hagyományos építésű házakat vasbeton tartógeren-
dákkal tették teherbíróbbá, és a felületüket öntöttvas erkélyekkel díszí-
tették. a középkorban a kőből faragott homlokzatdíszítő motívumokat
alkalmazták, de olcsóbb anyagokból (gipsz, bádog) készítették el. Tágas
vásárcsarnokok, áruházak, színházak, tőzsdepaloták, pályaudvarok, fel-
hőkarcolók, tornyok és hidak épültek az öntött- és hengerelt vas felhasz-
nálásával, mint például a londoni
Kristálypalota
(1851), a londoni
Tower
(1866–1894), a budapesti
Nyugati pályaudvar
(1877), a budapesti
Margit
híd
(1877) vagy a párizsi
Ei el-torony
(1889). Olyan fémvázas templomo-
kat is emeltek, amelyeknél a falaknak csak térlezáró szerepük volt.
Joseph Paxton
(dzsozef pexton; 1803–1865):
Kristálypalota
(1851), London
A hatalmas üvegház az első Világkiállítás alkalmából épült
a Hyde Parkban. Különlegességnek számított, hogy az építés
területén élő fákat nem vágták ki, hanem belekomponálták
azokat a csarnok terébe. Az épület az új szerkezetek alkalmazása
miatt a későbbi modern kiállítási csarnokok mintaképévé vált.
Az 540 × 140 méteres pavilont mindössze 6 (mások szerint 9)
hónap alatt állították össze a fa talpgerendákra ráépített előre
gyártott, 1,2 méteres vasvázas elemekből. A tartóelemeket tel-
jesen beborították az üvegfalakkal. A kimagasodó dongabolto-
zatos középterét is üveglapokkal fedték le. Mértani alapformák-
ból szerkesztett alaprajza, a szabályosan ismétlődő elemekből
összeszerelt homlokzata és a minden irányban tetszőlegesen
bővíthető exibilis szerkezet az
új fémszerkezetes építési
stílus
tipikus példája. Az egyszerű forma tökéletesen megfelelt
az adott funkciónak. Az egyforma elemek megkönnyítették
az összeszerelést és a cserélhetőséget is. A kiállítás után szét-
szedték és London déli részén újra összeépítették, ahol 1936-
ban leégett.
Az Ei el-tornyot a Párizsi Világkiállítás alkalmából és egyben a francia forradalom százéves évforduló-
jára építették vasból és acélból. Közel 300 méteres magasságával a világ akkor legmagasabb építménye
lett. A 12 000 darabból összeillesztett, 8600 tonnás rácsszerkezetű torony elemeit 2,5 millió szegecs
tartja össze. Ívelt élei, valamint a rácsszerkezet felfelé csökkenő mérete és eltérő hajlásszöge miatt min-
den egyes darabot külön kellett megtervezni. A torony felfelé elvékonyodó, lefelé erősen kiszélesedő
négy lábát 16 pillér rögzíti az alaphoz. A pilléreket hidraulikus szerkezettel látták el azért, hogy az első
emeletet tökéletes vízszintbe állíthassák. Formáját úgy tervezte meg Ei el, hogy ellenálljon a szélnyo-
más erejének. A legfelső szintre lifttel vagy 1665 lépcső megmászásával lehet feljutni.
Gustave Ei el
(1832–1923)
:
Ei el-torony
(1889), Párizs
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 77
8/2/13 12:44: