Basic HTML Version
76
A historizmus* építészete (1830–1900)
a klasszicizmussal szinte egy időben fejlődött ki a másik nagy stílus-
irányzat, a
romantika.
az elnevezés a
roman
(’regény’) szóból ered, és a
stílus regényességére, szenvedélyességére, fantáziagazdagságára utal.
az irodalomban jelentkező irányzat hamarosan a zenében és a kép-
zőművészetekben is jelentős szerephez jutott. a klasszicizmus ünne-
pélyes, nyugodt, szabályokhoz kötött építészetével ellentétben a ro-
mantika építészei a középkori – elsősorban a gótikus – stílusjegyeket
alkalmazták. ebben az időszakban több gótikus templomot is restaurál-
tak – pl. a párizsi Notre-Dame-ot, a roueni katedrálist – és az építkezés ta-
nulságait az új épületek tervezésekor is felhasználták.
a gótikus stílus mellett alkalmaztákmég a román, a reneszánsz, a barokk,
a bizánci és a mór építészeti formákat is. a 19. század közepén várkas-
télyra és lovagvárra emlékeztető tornyos, lőréses épületek sorát épí-
tették meg a középkor emlékeit utánzó romantikus stílusban. Később
a historizáló
neogót, neoromán, neoreneszánsz, neobarokk
stílusú
épületek mellett többféle történeti stílust együttesen alkalmazó
eklek-
tikus
épületek is készültek, mint például a brightoni royal Pavilon vagy
a párizsi Opera.
Romantika
Charles Garnier
(sárl gárnyié; 1825–1898):
Operaház
(1862–1874), Párizs
A párizsi Operaház a neobarokk stílus iskolapéldája. Neobarokk
díszítésű homlokzatát az emeleten páros oszlopok, a földszin-
ten félköríves árkádok tagolják, a falfelületeket pedig zsúfolásig
megtöltik az aprólékosan kidolgozott domborművek és a szín-
házi előadást jelképező szobrok (pl. Tánc, Muzsika). Az épület
középterét fémlemezzel borított hatalmas kupolával fedték le.
A homlokzat mozgalmasságát fokozzák a kissé előrelépő
sarokrizalitok. Ezzel a gazdagon díszített homlokzattal Garnier
a „III. Napóleon-stílust” akarta megteremteni. (Egy legenda
szerint III. Napóleon felesége folyamatosan szemmel tartotta
az építkezést, és kíváncsi volt, hogy görög vagy római stílusú
lesz-e az épület. Kérdésére Garnier így válaszolt:
„Egyik sem,
ez III. Napóleon-stílusú lesz.”
) Az
eklektikus belső terek
többféle stílus felhasználásával készültek. A bejárattól széles
lépcsősor vezet a kupolával fedett nézőtérig. Különösen pom-
pás a lépcsőt szegélyező aranyozott korlátok és a hatalmas
kagylókra emlékeztető nézőtéri erkélyek kialakítása.
Charles Barry
(berri):
Parlament
(1840–1865), Lon-
don. Neogót stílus
A Parlament épülete magában foglalja a 11. században épült
Westminster-palota maradványait. (1512-ben és 1834-ben
pusztító hatalmas tűzvész után csupán a Westminster Hall ma-
radt meg épségben az eredeti épületből.) A
neogót
stílusú
Parlament épületének szélesen elnyúló homlokzata a késő góti-
kus függélyes stílus hatását mutatja. Felületét függőleges falta-
goló elemek és csipkézett mérműrácsozatok borítják. A Tem-
zére néző homlokzatának szimmetriáját a magasabban
kiemelkedő Viktória-torony (98,5 méter magas) és a karcsúbb,
kissé alacsonyabb harangtorony, a „Big Ben” (96,3 méter ma-
gas) bontja meg. A négy oldalába épített hatalmas órák a pon-
tos időt mutatják. Az épület középpontjában a nyolcszögletű
központi torony található. A belső tere több mint 1100 szobából
áll, amelyeket összesen 4,8 kilométer hosszú folyosórendszer
köt össze. A londoni Parlament formai megoldásait később
a magyar Parlament homlokzatán is alkalmazták.
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 76
8/2/13 12:44: