Basic HTML Version
79
Apollón és kísérői:
a múzsák, a Hórák és eósz
a budapesti Operaház kiemelkedő alkotása a nézőtér fölé boruló, hatal-
mas méretű dekoratív
kupolafestmény.
a körkompozíció a felhők felett
lebegő mennyei Olümposz lakóit ábrázolja. a hat elkülönülő csoport-
ban tizenkét főisten látható a múzsák és gráciák körében. a jelenetek
nem különülnek el élesen egymástól, hanem egy körforgást érzékeltet-
ve folynak egymásba. a mozgalmas kompozíció a zene változatosságát
érzékelteti. a jelenet főszereplői: apollón (a zene, a fény és a jóslás iste-
ne) és Dionüszosz (a bor és a vidámság istene). a lanton játszó apollón
a derűt és a harmóniát, Dionüszosz pedig a mámort és az ösztönökre
alapozott életet testesíti meg. utóbbi a színjátszás megteremtőjeként
is ismert, hiszen a téli Dionüszosz-ünnepekből alakult ki a vígjáték, és a
tavaszi drámajátékokból a tragédia. a két szereplő ellentétes karaktere
a zene harmonikus és diszharmonikus hatására utal.
az illuzionisztikus térhatású, centrális elrendezésű kompozíció formái
a kör középpontjához vezetik a tekintetet. a békaperspektívában, rö-
vidülésben ábrázolt szereplők mérete a középpont felé egyre kisebb.
a meleg színekben tartott jelenetek határozottan rajzolódnak ki a sej-
telmesen megfestett világoskék háttérből.
Lotz Károly:
A zene apoteózisa (megdicsőülése).
az Operaház kupolafestménye. Kerülete: 45 méter
A kupolafestmény hat csoportra osztott jelenetének szereplői
1. Apollón,
mellette a múzsák és a Hórák (a természet és az er-
kölcs őrei). Az Apollón köré festett világosság jelzi, hogy amikor
megszületett, felragyogott az egész világ. A Hórák fejét díszítő vi-
rágokból, búza- és szőlőlevelekből álló koszorú az évszakokat jel-
képezi. Előttük lebeg Eósz (a Hajnal).
2. Zeusz,
a főisten trónon ülő alakja, mellette felesége, Héra. Fe-
lettük szárnyas Niké (a Győzelem istennője), aki egyik kezében
olajágat, a másikban egy babérkoszorút tart Apollón felé. Zeusz lá-
bánál Ganümédész, alul pedig Héraklész és párja, Hébé. A tőlük
jobbra lévő csoport központi alakja Pallasz Athéné.
3. Az éjszakát és a halált megtestesítő csoport
központi
alakjai a három Erinnüsz (a lelkiismeret őrei, az erkölcsi törvények őr-
zői), kígyókkal a kezükben, valamint az emberi életúttal foglalkozó
Moirák (Párkák).
4. Dionüszosz és kísérete:
Ariadné, a bacchánsok és a baccháns-
nők, egy szatír és egy kentaur. Kezükben a féktelenül vad és han-
gos zenére utaló hangszerek: cintányér, csörgődob és kürt. Legalul
Dionüszosz nevelője, a részeges Szilénosz*.
5. Poszeidón,
a tenger istene, szigonnyal a kezében. Alatta egy
nagy del n, mellette felesége, körülötte tritonok és nereidák, lant-
tal, csigakürttel és csörgődobbal a kezükben.
6. Aphrodité
, a szépség és a szerelem istennője, aki a felette le-
begő puttó kezében tartott tükörben ellenőrzi szépségét. Körü-
lötte a három grácia, az egymást átkaroló Ámor és Pszükhé, leg-
alul pedig a virágkoszorús puttók.
1.
6.
2.
5.
3.
4.
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 79
8/2/13 12:44: