Basic HTML Version
8
Steindl Imre
(1839–1902):
Országház
(1885–1904), Budapest. Hossza 268 méter,
szélessége 118 méter, a kupola magassága 96 méter, ami feltehetően a honfoglalás
évére (896) utal
A budapesti Parlament
Az eklektikus stílusban készült épület a főváros jelképévé vált. Alaprajza, tömege és a kupolacsar-
nokba torkolló széles lépcsőház barokk jellegzetességeket mutat, a homlokzatdíszek neogót stílusúak.
A millennium évében vették használatba – 1896. június 8-án megtartották az Országgyűlés első ülé-
sét –, de teljesen csak 1904-ben készült el. A Duna-part mentén hosszan elnyúló monumentális épü-
let két szárnyát meredek lejtésű tető fedi, közöttük az emelt ívű kupola magasodik. Homlokzatát csú-
csos atornyok, csúcsíves ablakok, támívek, támpillérek, csipkés kőfaragványok és szobrok díszítik.
A belső és a külső térben álló 282 szobor magyar uralkodókat, erdélyi fejedelmeket és híres hadvezé-
reket ábrázol. Az épület központi része a kupola alatti tizenhat szögletű csarnok.
Schulek Frigyes
(1841–1919):
Budavári Nagyboldog-
asszony-templom
(az ún. Mátyás-templom; 1874–1896)
A főhomlokzatán kéttornyos, háromhajós, bazilikális szerkezetű
templomot IV. Béla építtette 1255–1269-ig. A 14. században gó-
tikus csarnoktemplommá építették át. A 15. század elején a
templomot kápolnákkal bővítették, és az 1384-ben leomlott déli
tornyot újjáépítették. Ezen látható ma is Mátyás király 1470-es
évszámmal ellátott címere. A templomot a törökök lerombolták,
majd dzsámivá alakították át. Buda visszafoglalása (1686) után
először a ferencesek, majd a jezsuiták kapták meg, akik barokk
stílusú átalakításokat végeztek. E sok módosítás után bízták meg
Schulek Frigyest a templom helyreállításának feladataival. Vissza-
állította a templom feltételezések szerinti eredeti alaprajzát (a fa-
lakat több helyen a földig lebontatta), újrafaragtatta az oszlopfő-
ket, és a saját elképzelése alapján építtette meg neogótikus
stílusban a nyugati homlokzatot, a déli égtáj felőli harangtorony
kőcsipkés toronysisakját és a déli kapu előcsarnokát. Az északi
tornyot román stílusú atornyos sisakkal látta el. A templomot
színes mázas kerámiacseréppel fedték le.
Schulek Frigyes további megépült jelentős épületei: a budapesti
Halászbástya (neoromán) és a János-hegyi kilátó (neoromán).
Hasonlítsd össze a londoni és a budapesti Parlament homlokzatát! Állapítsd meg, hogy melyek
a stílus közös jellegzetességei és hasonló formai megoldásai!
Feszl Frigyes
(1821–1884):
Vigadó
(1859–1864), Budapest
Feszl Frigyes fő műve, a Vigadó a magyar romantikus építészet legjellegzetesebb eklektikus alko-
tása. A Dunára néző nyitott árkádos földszint felett a két szintet átfogó – magas nyílásokkal kialakí-
tott – lodzsa nyílik. A lodzsa oszlopai előtt egy-egy szobor áll. Az ablakok felett királyfejekkel díszí-
tett domborműves fríz, majd az attika látható. Az épületszerkezetek és a díszítőmotívumok többféle
stílust elegyítenek: nagy részük a román, a bizánci, a mór és a magyar népművészet hatását mu-
tatja. A belsejét Lotz Károly és Than Mór freskói díszítik.
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 80
8/2/13 12:44: