Basic HTML Version
83
A romantika festészete
a festészet kedvelt műfaja volt az
életkép
és a
történelmi festészet.
amű-
vészek nemzetük dicsőséges múltját, jellegzetes történelmi esemé-
nyeit ábrázolták. elégedetlenek voltak a korral, amiben éltek, és ezért
vágyódtak a múltba. a középkori emlékek felidézése mellett gyakran az
álomvilágba menekültek.
a festői stílust a szenvedélyes ecsetkezelés, a mozgalmas és drámai
kompozíció és az erős fény-árnyék kontrasztra épülő színhasználat jel-
lemezte.
a spanyol történelmi festészet kiemelkedő alkotása az
. május .
című festmény, melyen
Goya
a valóságban is megtörtént esemény leg-
megrázóbb részletét örökítette meg. a kép
Kivégzés
címen is ismert.
Francisco de Goya
(fransziszko de goja):
1808. május 3.
(1814), olaj, vászon, 266 × 345 cm,
Madrid, Prado
Napóleon seregei 1808-ban bevonultak Spanyolországba, és elfoglalták Madrid városát. A nép láza-
dását a katonák kegyetlenül megtorolták: a felkelőket a városon kívülre terelték, és még a napfel-
kelte előtt kivégezték. A festmény az igazságtalanul kivégzett ártatlan spanyol embereknek állított
emléket. Az átlós kompozíció bal oldalán a nyugtalan és elkeseredett felkelők csoportja várja a ször-
nyű véget. Egyesek elfordulnak, mások befogják a fülüket, vagy eltakarják az arcukat. Közülük feltű-
nően kiemelkedik a hatalmas méretűre festett fehér inges főhős. Jelentőségét a gázlámpa fényével
is kihangsúlyozta a festő. A jobb szélen sorakozó katonák szinte tömör falat alkotva állnak szembe a
védtelen áldozatokkal. Gépiesen egyforma testtartásuk és személytelen megformálásuk jelzi, hogy
parancsot teljesítenek. A szörnyű jelenet hatását a festői eszközökkel és a kompozícióval is fokozta
a művész: a jelenetet egy kopár hegyoldal elé helyezte, és a sötét háttérből sejtelmesen festette
meg a véres esemény helyszínét, Madrid városát. Az átlós kompozícióval határozottan elválasztotta
egymástól a kiszolgáltatott felkelők és a kegyetlen francia katonák csoportját, és drámai feszültsé-
get teremtett az áldozatok és a felkelők közötti kis távolsággal.
Spanyol festő és grafikus, 1789-től IV. Károly király ud-
vari festője. Számos portréban örökítette meg a spa-
nyol királyi család tagjait (pl. Mária Lujza spanyol ki-
rályné portréja), és grafikai sorozatot készített a
spanyol nép szenvedéseit jelképező szörnyek és dé-
monok alakjairól
(Capriccio [Szeszély])
. az 1810–1815
között készült, 82 lapból álló
A háború borzalmai
című
rézkarcsorozat kegyetlen démonai a spanyol reakciót
jelképezik. Művészetfelfogását nagyban befolyásolta
súlyos betegsége, melynek következményeként ko-
rán megsüketült. emiatt rémisztő gondolatok gyötör-
ték, és gyakran dolgozott fel komor, tragikus témákat
vagy szimbolikus jeleneteket. Termékeny alkotó volt,
több mint 500 festményt és 300 grafikát készített.
Francisco de Goya (
– )
Magyarázd el a festmény vázlatrajzán látható irányvona-
lakat! Hogyan segíti a kompozíció a mondanivaló megér-
tését?
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 83
8/2/13 12:44: