Basic HTML Version
84
Drámai jelenet – szenvedélyes festői stílus
amikor Géricault tudomást szerzett a
Medúza
nevű hajó utasa-
inak tragédiájáról, elhatározta, hogy megfesti a szörnyűséges
történetet. adatgyűjtésbe kezdett (elolvasta a cikkeket, beszélt
néhány túlélővel), előtanulmányokat készített (megfigyelte és
lerajzolta a tenger hullámait; a kórházban sebesülteket, a hul-
laházban halottakat rajzolt; rekonstruáltatta és a műtermében
felállíttatta a tutajt).
a történetnek azt a részletét festette meg, amikor a végsőkig
elcsigázott emberek megpillantanak egy hajót a messzeség-
ben, és segélykérően jeleznek feléje. az átlós kompozíció a tu-
taj jobb sarkában álló integető alakhoz vezeti a tekintetet. Két-
ségbeesett mozdulata az életért való küzdelmet és a reményt
fejezi ki. a kompozíció bal és jobb sarkában fekvő lecsupaszí-
tott, sovány testek és a halottak a szenvedés és a pusztulás ké-
pét tárják a néző elé, utalva a megtörtént eseményre. a téma
drámai hatását a gúla alakzatba zsúfolt kompozíció, a szerep-
lők kétségbeesett, reménytelen arckifejezése és testtartása, to-
vábbá a komor színek is fokozzák.
Théodore Géricault
(téodor zsérikó, 1791–1824):
A Medúza tutaja
(1819),
olaj, vászon, 491×716 cm, Párizs, Louvre
Géricault hatalmas méretű festménye egy megtörtént – tragikus kimenetelű – eseményt
ábrázol. 1816. július 2-án egy
Medúza
nevű fregatt Szenegálba tartott, amikor Afrika part-
jai közelében viharba került és elsüllyedt. A hajótöröttek tutajt eszkábáltak, amelyet
a hajó mentőcsónakja vontatott volna. A kapitány és a tisztek azonban cserbenhagyták az
utasokat, és elmenekültek a mentőcsónakkal. A hajótöröttek szörnyű napokat éltek át a vi-
haros tengeren hánykolódó tutajon. Csak 12 nap elteltével találta meg egy hajó a túlélőket,
akiknek borzalmas napjairól újságcikkek tájékoztatták az embereket.
Zichy Mihály
(1827–1906):
Mentőcsónak
(1847), olaj, vászon, Buda-
pest, Magyar Nemzeti Galéria
A kép kompozíciója és kidolgozása hasonló Géricault festményéhez. (Nem tudjuk,
hogy látta-e Zichy Mihály
A Medúza tutaja
című festményt, de ismeretes, hogy
tanúja volt egy halászcsónak küzdelmének.) Ő is egy hajótörést szenvedett cso-
port kétségbeesett, gigászi küzdelmét örökítette meg. Az átlós kompozíciót
uralja a kép előterébe festett csónak. A háttérben egy süllyedő hajó és a szenvedé-
lyes ecsetkezeléssel megfestett viharos hullámok láthatók. A romantika a
szim-
bolikus jelentésű alkotások
időszaka volt. Ezért lehetséges, hogy a csónak
a benne ülő különböző korú emberekkel az emberi életutat jelképezi, és a viharos
tenger talán az élet viszontagságaira utal. A kép középpontja a feszület, arra tekint
a kisgyermektől az aggastyánig a kép csaknem összes szereplője. A különböző
egyéniségeket a változatos mimikával és testtartással érzékeltette a festő. A kép
nézője is elgondolkodhat, hogy vajon mit érezhet a gyermekét féltő asszony vagy
a beteg aggastyán. A festmény érdekessége, hogy kidolgozása eltér a kor divatos
stílusától, az akadémizmustól, és mégis elnyerte a bécsi akadémia díját.
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 84
8/2/13 12:45: