Page 25 - 7szinvirag_borito_sima.indd

– Bot, verd meg Mikkót, mert nem akarja megenni a makarónit!

De a bot nem mozdult. Erre így szólt az édesanya a tûzhöz:

– Tûz, égesd el a botot, mert nem veri meg Mikkót, amiért nem akarja megenni a makarónit!

De a tûz meg sem mozdult. Azt mondja az édesanya a víznek:

– Víz, oltsd el a tüzet, mert nem akarja elégetni a botot, a bot nem veri meg Mik-kót, amiért nem akarja megenni a makaró-nit!

De a víz rá se hederített az édesanyára. Erre az így kiáltott az ökörnek:

– Ökör, idd ki a vizet, mert a víz nem akarja eloltani a tüzet, a tûz nem akarja elé-getni a botot, a bot nem veri meg Mikkót, amiért nem akarja megenni a makarónit! De az ökör nem itta ki a vizet. Így szól erre az édesanya a kötélhez:

– Kötél, kösd meg az ökröt, mert az ökör nem issza ki a vizet, a víz nem oltja el a tüzet, a tûz nem égeti el a botot, a bot nem veri meg Mikkót, amiért nem akarja megenni a makarónit!

A kötél azonban nem engedelmeske dett neki. Az édesanya most az egere szólítja:

– Egér, rágd el a kötelet, mert a köté nem köti meg az ökröt, az ökör nem issz ki a vizet, a víz nem oltja el a tüzet, a tû nem égeti el a botot, a bot nem veri me Mikkót, amiért nem akarja megenni a ma karónit!

Az egér nem rágta el a kötelet. Erre íg kiáltott az édesanya:

– Macska, kedves cicám, edd meg a egeret, mert nem rágja szét a kötelet, a kö tél nem köti meg az ökröt, az ökör ne issza ki a vizet, a víz nem oltja el a tüzet a tûz nem égeti el a botot, a bot nem ver meg Mikkót, amiért nem akarja megenni makarónit!

Szalad a macska, megeszi az egeret, a egér elrágja a kötelet, a kötél megköti a ökröt, az ökör kiissza a vizet, a víz eloltj a tüzet, a tûz elégeti a botot, a bot megver Mikkót, és Mikkó megeszi a makarónit.

Olasz népmes Boldizsár Iván fordítása és átdolgozás

Amikor Bors néni gyerek volt

Rengeteg erdôn éltem én, molnár lánya voltam én, kicsi koromban, vízimalomban

fû suhogását tanultam én.

Tanultam suhogást, patakból zubogást,

bagolytól huhogást, malomtól dohogást, tanultam kóborlást, varjútól varázslást, liszttôl fehérlést, tûztôl parázslást, hívtak a felhôk reggeli égen:

„Úgy,

úgy,

most gyere szállni, szállani szépen.”

Este aztán hazaszálltam, húsz gombócot vacsoráltam

Nemes Nagy Ágne