Page 25 - ap040908_kesz_konyv

2

Amikor erdei kirándulásotok alkalmával felfedeztétek a vadalma vagy a vadkörte gyümölcsét, tapasztalhattad, hogy elég aprócska, és nem is túl zamatos. Hosszú időre volt szükség, hogy az ember fáradságos munkával mindig jobb tulajdonságokkal rendelkező növényeket szaporítson. A gyümölcsfákat általában magról szaporítják a faiskolákban. A magból kikelt pici kis fa egy vékony vesszőre hasonlít: magonc a neve. A második évben egyre erősebb lesz, de még nem ágazik el. Ez a suháng. A következő évben ágakat növeszt, koronás csemete lesz belőle. A su-hángot vagy a csemetét beoltják a nemes fajták hajtásával, rügyével. Ugye, most már érted, miért nevezik a felnőttek a gyerekeket kedvesen, humorosan csemetének?

A fa gyökerei a föld alatt ugyanúgy fejlődnek, növekednek, mint a fa lombkoronája. A törzs a fa legvastagabb része. Táplálékot szállít, tartja a lombot. Évről évre vastag-szik. A levelek, a virágok és a termések az ágakon, a gallyakon és a vesszőkön helyez-kednek el.

Hogyan lesz a magból fa?

Milyen iskola a faiskola? Mondd el a fa részeit! Mi a szerepe az egyes növényi részeknek? Ültessetek az osztállyal vagy a családdal közösen minden évben egy fát! Kísérjétek f-gyelemmel a fejlődését ! Ha szükséges, segítsetek rajta!

Miből veszed észre, hogy egy fa nem egészséges? Hogyan segíthetsz rajta? Egy kör-nyezetbarát nem megy el egy beteg fa mellett segítség nélkül!

Mit jelentenek a szavak: oltás, szemzés? Segítenek a tanult információforrások.

„Almafákat ültetett egy öregember. Azt kérdezték tőle: – Mit érnek már neked ezek az almafák? Sok idő eltelik, míg almát teremnek, nem eszel te abból!

Az öreg azt felelte: – Ha én nem eszem, mások esznek, és hálával gondolnak reám.”

(Lev Tolsztoj: Az almafák)

az ág legalább hároméves korona a gally kétéves a vessző egyéves

a fa legvastagabb része törzs táplálékot szállít tartja a lombot

gyökérzet

rögzíti a növényt a talajhoz felszívja a táplálékot