50
A csata színhelyére érkezik Mária Lujza, Napóleon gyávaságát látva beje-
lenti, hogy elválik a férjétôl, kezét a hôs Hárynak ajánlja jutalmul. De
ekkorra Örzse is betoppan. Három hétig árkon-bokron gyalogol, hogy a
mátkája mellett legyen. Sírva látja, hogy Háry épp Mária Lujzát vigasztalja.
János végül is úgy dönt: „Ne sírj, Örzse, ne ríjon, fölség! Megyünk mind
a hárman Bécs várába. Aztán ott mindent eligazítok én.”
A huszárok táncra kapnak, éneklik Háry dalát:
A toborzó
(A dal szövegét a 10. oldalon olvashatjátok!)
IV. kaland
A bécsi Burgban Mária Lujza és Háry esküvôjére készülnek. Az induló
hangjaira bevonul az ünnepi ebédre Ferenc császár és teljes kísérete, a csá-
szári család és Háry.
A bevonulási induló
A császár gyermekei bemutatják Hárynak, hogy mit tanultak az iskolában:
Á, bé, cé, dé
(A dal szövegét a 18. oldalon olvashatjátok!)
A köszöntô után a császár nagy éljenzés közepette emeli poharát a hôsi tet-
teiért magas rangra jutott vitéz Johannes Háry generálisra
1
. Bejelenti, hogy
neki adja kedves egy leányát, Lujzikát, meg egyelôre a fele császárságát.
S ha majd lehunyja szemét, mindent vejeurára hagy. Felkapja erre a fejét
Háry, és tisztelettel így felel:
„Majesztét, felséges uram, császárom életem-halálom kezébe ajánlom,
de ez nem lehetséges, hogy én herceg legyek.”
Császár:
„De hiszen az én vôm nem is lehet más, mint herceg.”
Háry:
„Hisz éppen az! Nem lehetek én a felséged veje sem.”
Császárné: „
Hiszen te bolonddá tartottad a lányunkat…”
Háry:
„Nézze, felség! Nézze, tisztelt udvar! Egy az, hogy felséges Mária
Lujza, ha már nem állhatja többet azt a bizonyos Bónaparti Napó-
leont, majd csak talál itten az udvarnál rangjához illô herceget, gró-
fot, de legalábbis bárót. Ha nem is Johannes Háryt. Más az, hogy van
már nekem párom ezen a világon. Örzsikének hívják. Az pediglen
nem kap se herceget, se grófot, sem bárót, mert annak csak én va-
gyok, a János.”
Szegény vagyok
Ekkor jelenik meg Örzse nagy búbánattal, s elhagyatottságában így énekel:
Szegény vagyok, szegénynek születtem,
A rózsámat igazán szerettem.
Az irigyek elrabolták tôlem,
Most lett szegény igazán belôlem.
Zsigárd (Pozsony megye, Szlovákia)
1
generális: tábornok