Basic HTML Version
AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT
34
ÉTELKÉSZÍTÉSI ELJÁRÁSOK
A táplálkozásunkhoz szükséges élelmi-
szerek előállítása nagy gondot jelent szá-
munkra. A mezőgazdasági termelés és
állattenyésztés fejlesztésével az ember
igyekszik egyre több és jobb minőségű
terméket előállítani. Nem kis munkába
kerül az sem, hogy ezek az élelmiszerek
fogyasztható módon asztalunkra kerülje-
nek.
Vannak olyan táplálékaink, amelyeket
nyersen is szívesen fogyasztunk. Ilyenek
például a gyümölcsök, a paprika, a pa-
radicsom, a sárgarépa vagy az ezekből
készített saláták. Élelmiszereink nagy ré-
szét azonban csak bizonyos eljárásokkal
tehetjük fogyaszthatóvá. Az ételkészítés
három alapművelete: a főzés, a párolás
és a sütés.
Főzéskor
az élelmiszert bő vízben
vagy folyadékban („páclében”) addig
forraljuk, amíg puha nem lesz. Alkalmaz-
hatjuk a gőzben való főzést is. Ilyenkor a
főzendő anyagot a gőzölgő folyadék fölé
helyezzük szitában vagy rácson, ahol a
gőzben megpuhul.
Pároláskor
kevés lében puhítjuk az
élelmiszert. Így készülnek a pörköltek és
apróhúsok.
Sütéskor
az ételeket forró levegő, zsír
vagy parázs segítségével (víz nélkül) he-
vítjük. Általában sütőben vagy lábasban,
zsiradék hozzáadásával sütjük a különbö-
zőpecsenyehúsokat, szárnyasokat. Egész-
ségesebb, ha zsír helyett növényi olajokat
használunk. Nyárson sütni vagy grillezni a
szabadban, nyílt tűzön szoktunk. A kony-
hában erre a célra szolgál a grillsütő. Ekkor
a sütéshez szükséges zsiradékot a hús tartalmazza. Sütemények készítésekor az előké-
szített nyers tésztát a megfelelő hőmérsékleten sütjük. A kalácsokat, réteseket például
magasabb hőfokon, a piskótaféléket alacsonyabb hőfokon kell sütni.
Milyen ételkészítésre használható
a mikro- és grillsütő?
Milyen anyagból készítik az edényeket?
Technika 5 TK.indd 34
2013.02.26.