Basic HTML Version
12.
Mindegyik kifejezéshez kiszíneztünk egy számegyenest úgy, hogy
pirosra
színeztük azokat a
számokat, amelyek pozitívvá teszik a kifejezést,
kékre
azokat, amelyekre a kifejezés értéke
negatív, és feketére azokat, amelyekre a helyettesítési érték 0.
Melyik számegyenest melyik kifejezéshez színeztük ki?
a)
−
x
−
1
b)
x
+ 4
c)
5
−
x
d)
|
x
|
e)
−
(
x
+ 2)
f)
−|
x
|
g)
|
x
−
6
|
h)
|
x
| −
6
i)
−
x
j)
x
A)
0
5
B)
0 1
C)
0 1
D)
0
−
6
6
E)
0
−
2
F)
0 1
G)
0 1
H)
0
−
1
I)
0
−
4
J)
0
6
13.
A gyerekek egy túrán 153 m magasról indultak, és
357 m magasra érkeztek. Azt is tudjuk, hogy össze-
sen 725 méter szintkülönbséget tettek meg felfelé.
Mennyi volt a szintkülönbségek összege az ereszke-
dő szakaszokon?
14.
Egy kirándulás 413 méter magasan kezdődött, és
151 méter magasan fejeződött be. Azt is tudjuk, hogy
a felfelé és lefelé mászások során a szintkülönbségek
abszolút értékeinek összege 1220 méter volt. Meg
tudod-e mondani, ebből az 1220 méterből mennyi
volt a felfelé kapaszkodás, és mennyi volt a lefelé
ereszkedés? Ha igen, számold is ki!
Szorzás és osztás egész számokkal
Összeadni és kivonni már nem csak pozitív számokat tudunk. De a szorzásnak csak akkor tudjuk a
értelmét, ha a szorzó pozitív egész szám. Tudjuk például, hogy
(+3)
·
2 = (+3) + (+3) = (+6)
(
−
3)
·
4 = (
−
3) + (
−
3) + (
−
3) + (
−
3) = (
−
12)
Bizonyos esetekben osztani is tudunk előjeles számokat.
(
−
8) : 2 = (
−
4) (
−
8)-nak a fele (
−
4). (
−
8) : (
−
2) = 4 (
−
8)-ban a (
−
2) 4-szer van meg.
Azt tehát tudjuk, hogy (
−
3)
·
(+ 4) = (
−
12). De mennyi lehet a (
−
3)
·
(
−
4)? Ezt nem tudjuk összeadá
ra visszavezetni, mivel nincsen olyan összeg, amelyben az összeadandók darabszáma (
−
4) lenne.
Figyeljük meg a szorzások sorozatát!
20