Page 134 - 8_fizika.indd

A fény közvetítésével nagyon sokat megtudhatunk a„kis méretek” világáról is: megpillanthatjuk a szemmel nem lát-ható, apró élőlényeket; tanulmányozhatjuk a szövetek, sej-tek felépítését, vagy gyönyörködhetünk egy kőzetcsiszolat fantasztikus színeiben.

Az ehhez szükséges eszköz, a mikroszkóp, már nem isme-retlen előttünk, hiszen többször használtuk a biológia órán.

Fénytani szempontból a mikroszkópot összetett nagyí-tónak tekinthetjük (420 ábra). Két gyűjtőlencséből áll: az egyik a tárgylencse (vagy objektív), a másik a szemlencse (vagy okulár).

Az erősen megvilágított tárgyat a tárgylencse előtt (annak fókuszpontján kívül) helyezzük el úgy, hogy a tárgyról a lencse nagyított, fordított állású és valódi képet adjon.

A szemlencsét úgy helyezik el a tubusban, hogy az objek-tív által adott kép a szemlencse fókuszpontján belül essen. Így az okulár egyszerű nagyítóként viselkedik, és tovább nagyítja az objektív által adott képet.

Végül tehát az eredetileg kis méretű tárgyról nagy nagyítá-sú, látszólagos kép keletkezik.

A vizsgálandó tárgyat a tárgyasztalon helyezzük el (421. ábra). A tárgy megvilágításáról az állvány aljára forgatha-tóan felszerelt tükör gondoskodik, amelyik a lámpa fényét a tárgyra vetíti. (A tükör lehet sík vagy homorú tükör. Egyes típusoknál a megvilágító lámpát az állványba építik – ilyenkor nincs szükség tükörre.) A kép élesre állításához rendszerint a tárgyasztal mozgatható fel-le.

Amikroszkóp tárgylencséje is és szemlencséje is több tagból álló, összetett lencserendszer. Több lencse együttes alkal-mazásával ugyanis jobb képminőség érhető el. A szögna-gyításról tanultak alapján a mikroszkópot is a látószögna-gyító eszközök közé sorolhatjuk. A fénymikroszkópokkal mintegy 2000-szeres nagyítás érhető el.

1) Sorold fel a mikroszkóp legfontosabb részeit!

2) Milyen távolságra kell elhelyezni a tárgyat az objektív elé? Milyen képet ad az objektív a tárgyról? 3) Mi az okulár szerepe a mikroszkóp képalkotásában? 4) Ismertesd az okulárban látható kép optikai jellemzőit!