Page 21 - 8_fizika.indd

A dörzsölés során ezt az állapotot bontjuk meg. Az üveg-rúdról negatív töltések válnak le, így azon több pozitív töl-tés marad, mint negatív. A dörzsölő testen viszont a negatív töltések kerülnek túlsúlyba – az eredetileg is ott levő pozití-vokkal szemben. A többlettöltést eredményező dörzsölés a két testben eredetileg ismeglévő elektromos töltéseket választotta szét.

A testek elektromos állapotát a rajtuk felhalmozódó többlettöltés okozza.

1) Hogy nevezzük a testek elektromos állapotát okozó „anyagot”? Hányféle ilyen „anyag” létezik? 2) Milyen eszközt használtunk az elektromos töltések kimutatására? Magyarázd el a működését! 3) Mi határozza meg azt, hogy egy test elektromosan semleges vagy elektromosan „töltött”? 4) A dörzsölés során a dörzsölő és a megdörzsölt test is elektromosan töltött állapotba kerül. Melyik anyagi részecske átmenetével jár ez a folyamat? 5) Mi az elektromos töltés mértékegysége? Kiről nevezték el?

Kémiai tanulmányaink során már megismerkedtünk az atomokkal. Tudjuk, hogy a különböző elemek atomjai különböző számú pro-tont, neutront és elektront tartalmaznak. Ha egy atomban több elektron is van, egyesek a maghoz közelebb, mások a magtól távo-labb helyezkednek el. Az elektronok nem kötődnek egyforma erősséggel az atommaghoz. A dörzsölés során az atomok lazábban kötött, külső elektronjai szakadhatnak le, és kerülhetnek egy másik anyagra.

Az üvegrúd dörzsölésekor leszakadó negatív töltéseket az elektronok „hordozzák”. Az elektro-nok hiánya miatt túlsúlyba kerülnek az üvegrúd pozitív töltései: az üveg pozitív elektromos álla-potba kerül. A dörzsöléshez használt bőrön a rá kerülő elektronok miatt lesz több a , mint a töl-tés. A bőr negatív elektromos állapotba kerül (43. ábra). Az ebonitrúd dörzsölésekor is hasonló jelenség játszódik le, de itt a dörzsölő szőrméről mennek át elektronok az ebonitrúdra (44. ábra).

Az elektromosan semleges testek azonos mennyi-ségben tartalmaznak pozitív és negatív elektromos töltést, így azok egymás hatását semlegesítik.

Adörzsölés során csak az elektronok tudnak átmenni egyik testről amásikra. Az atomok hely-zete változatlan marad. Nem változik meg a pozitív töltést hordozó protonok száma sem.

Az elektromos töltés jele Q. Mértékegységét Coulomb francia tudós tiszteletére coulombnak nevezték el (a szó helyes kiejtése: kulom.). Jele: C. 1 C nagyságú az az elektromos töltés, mely a tőle 1 km tá-volságra elhelyezett, ugyancsak 1 C nagyságú töltésre 9000 N erővel hat.