Page 22 - 8_fizika.indd

Az üveg- és az ebonitrúd a fizikai kísérletek „klasszikus” esz-közei. Az ebonit természetes alapanyagból, kaucsukból (45. áb-ra) készült. (A kaucsukot a Brazíliában őshonos gumifa ned-ve tartalmazza.) A kaucsukot a feldolgozás során különböző eljárásokkal kezelik, melyek következtében megváltoznak fizi-kai tulajdonságai. Ilyen eljárás a „kénezés”, melynek követ-keztében a kaucsukból keménygumi lesz – ez az ebonit. Az üvegen és az eboniton kívül más, jól ismert tárgyak is hasz-nálhatók a dörzselektromos kísérletekhez.

1. Dörzsöljünk meg száraz selyempapírral egy felfújt lufit! A megdörzsölt ballon az apró papírszeletkéket magához vonzza (46. ábra). Miért?

2. Fújjunk fel – körülbelül azonos mértékben – két, egyfor-ma lufit, és kössünk mindkettőre kb. 1 m hosszú, vékony fonalat!

A száraz selyempapírral megdörzsölt lufikat egy közös pontba felfüggesztve jól látható, hogy taszítják egymást (47. ábra). (A taszító hatás még jobban megfigyelhető, ha az egyik lufit megpróbáljuk a másik felé közelíteni.) Mire következtethetünk ebből?

3. Állapítsuk meg, hogy a megdörzsölt lufi pozitív vagy negatív elektromos állapotú lett-e? Közelítsünk a felfüggesztett, és selyempapírral megdörzsölt lufihoz egy olyan üvegrúddal, melyet előzőleg bőrrel dörzsöltünk meg (48. ábra). Mi történik? Miért?

4. Jól használhatók kísérleteinkhez a különböző műanyagokból készült tárgyak – így például a vonalzó, a vízvezetékcsövek vagy a villanyszereléshez használt műanyag csövek is. Dörzsölésükre pa-pírt használjunk. A 3. feladatban leírt módon azt is eldönthetjük, hogy a papírral megdörzsölt mű-anyag vagy elektromos állapotú lett-e?