Page 24 - 8_fizika.indd

Coulomb idejében még csak dörzsöléssel tudtak elektromos állapotot előidézni. Kitűnően megfelelt erre a célra a kén – ezt az anyagot használta elektromos kísérleteihez Guericke is (róla a 7. osztályos fi-zika könyvben már volt szó).

Egy nagyobb, gömb alakú üvegedénybe olvasztott ként ön-tött, majd amikor az megszilárdult, az üvegedényt összetörte. Így egy nagyméretű kéngolyót kapott, melyet forgathatóan szerelt fel egy faállványra. A forgó golyót száraz tenyerével érintette, és az a dörzsöléstől elektromos állapotba került. A feltöltött gömböt tengelyénél fogva a tartóból kiemelhet-te, így a rajta felhalmozott elektromos töltéseket kísérleteinek helyszínére „szállíthatta” (54. ábra). Guericke különböztette meg először a kétféle elektromos állapotot felismerve azt, hogy az egynemű elektromos állapotú testek taszítják, a különneműek vonzzák egymást. Közel járt az elektromos vezetés felfedezéséhez is: rájött, hogy egy lenből készült fonál segítségével a kéngolyóról az elektromos töltések elvezethe-tők. (Az elektromos vezetésről hamarosan részletesen is be-szélünk.)

Charles Coulomb (55. ábra) 1736-ban, a franciaországi Angou-lemeben született. (A helységnév helyes kiejtése: angulem) Tanulmányai befejezése után hadmérnökként dolgozott, erődítmények tervezésén és építésén. Foglalkozott a bolt-ívek fizikájával, egyszerű gépekről írt dolgozatával pedig el-nyerte a Francia Akadémia egy pályadíját. Munkái során tervszerűen kísérletezett: mechanikai számításainak helyes-ségét mindig pontos kísérletekkel ellenőrizte.

Legfontosabb kísérletei során a fémszálak rugalmasságát vizsgálta, hogy meghatározza azt az erőt, mellyel az elcsa-vart fonalak eredeti helyzetükbe visszatéríthetők. Eközben jött rá arra, hogy módszerével az elektromosan töltött testek között ható erők is megmérhetők!

Sikerült kimutatnia, hogy két elektromos töltés között ható erő egyenesen arányos a töltések nagyságával, és fordítottan arányos a köztük levő távolság négyzetével. Ezt az összefüg-gést ma Coulomb-törvénynek, a kísérleti eszközt pedig Coulomb-féle torziós mérlegnek nevezzük (56-57. ábra).