Page 72 - 8_fizika.indd

70

1. A fizikaórán azt tanultuk, hogy az áram áthaladása a veze-tőben a vezető felmelegedésével jár együtt. Vajon igaz le-het ennek a „fordítottja” is? Kelthetünk-e elektromos áramot a fémhuzal melegítésével?

Két különböző anyagból készült, körülbelül azonos át-mérőjű, alaposan megtisztított huzal végeit szorosan ösz-szecsavarjuk. (Választhatunk réz- és vashuzalt vagy – ha van a szertárban – vas- és konstantánhuzalt.) A vezetékek másik végét egy kis méréshatárú, érzékeny ampermé-rőhöz csatlakoztatjuk. Az összecsavarás helyét melegítve az ampermérő áramot jelez. Mivel az elektromos áram lét-rejöttének feltétele az, hogy két különböző fém érintke-zési pontját melegítsük, összeállításunkat hőelemnek

vagy idegen szóval: termoelemnek nevezzük.

2. Vegyünk szemügyre egy kiégett izzólámpát (193. ábra)!

Megfigyelhetjük, hogy a bura belső felének egy részén szürke „bevonat” képződött. Ez nemmás, mint a működés közben folyamatosan párolgó izzószál anyaga, mely a bu-ra hidegebb részein lecsapódott. A védőgáz ugyanis nem tudja teljesenmegakadályozni az izzószál párolgását, csak csökkenti a párolgás mértékét.

3. A védőgáz szerepének fontosságát egy egyszerű kísérlettel is ellenőrizhetjük. Vegyünk egy izzót, és – előzetesen rongyba csavarva – óvatosan törjük szét az üvegburát úgy, hogy az izzószál ne sérüljön meg!

Az áramkörébe kapcsolt izzószál egy pillanat alatt elég (194-195. ábra).

Kísérletek, megfgyelések

193. ábra

194. ábra

195. ábra