Page 73 - 8_fizika.indd

Az elektromossággal foglalkozó kutatók már az 1800-as évek elején észrevették, hogy az elektromos áramkör megszakítá-sakor elektromos ív képződhet. Petrov orosz és Davy (ejtsd: dévi) angol tudós is felfedezte, hogy amikor a Volta-elem két sarkához kapcsolt és előzőleg egymással érintkező szén-szálakat egy kissé eltávolította egymástól, erős fénnyel vilá-gító „láng” jelent meg közöttük – és egy darabig meg is ma-radt. Ezt úgy képzelhetjük el, mintha egy „miniatűr”, de „folyamatos” villámlás képződne a két szénrúd között. A felfedezést követően sokan megpróbálkoztak azzal, hogy az elektromos ívet világításra használják. Még városi világításra is alkalmaztak ívlámpákat, melyek nagy fényerővel világítottak (196-197. ábra) – igaz, fényük bántóan „éles” volt. A szénszálak folyamatosan „fogytak” az ív kb. 4000 °C-os hőmérsékle-tén, ezért bonyolult szabályozási módokat kellett kitalálni ahhoz, hogy az egyre fogyó szénrudak végei azonos távol-ságban maradjanak egymástól. Egyszóval az ívlámpa a gya-korlatban nem vált be.

Az igazi áttörést az izzólámpa megalkotása jelentette. Az 1800-as évek második felében sok kutató kísérletezett azzal, hogymegtalálja amegfelelő anyagot az izzószál előállításához: a rendelkezésre álló fémekből készített izzószálak ugyanis gyorsan elolvadtak, a szénszálak pedig egykettőre elégtek. Az első, a gyakorlatban is használható izzólámpa Edison, amerikai feltaláló műhelyében készült, 1879-ben. Ezek az iz-zók már kb. 40 óráig világítottak. Izzószálnak elszenesített papírt , illetve elszenesített növényi rostokat használtak, és a burában légritkítást alkalmaztak (200. ábra).

(Edison saját elmondása szerint több mint 6000 különböző anyagot próbáltak ki addig, amíg az izzószál megfelelő anyagát megtalálták…)

Az első wolframszálas izzólámpát Ma-gyarországon, a budapesti Egyesült Iz-zóban készítették. A kriptongáz-töl-tés pedig egy magyar mérnök, Bródy Imre találmánya. Bródy kidolgozta azt az eljárást is, mellyel a kripton a levegő-ből kinyerhető. (A kripton nemesgáz; a levegő egyik alkotórésze.) Az ő mód-szerét alkalmazták a világ első kripton-gyárában, mely 1937-ben Ajkán létesült.