Page 83 - 8_fizika.indd

Természetesen nem csak egy kisebb mágnes, hanem a Földet körülvevő mágneses mező képe is megrajzolható. A sok-sok mérés alapján készített 230. ábrán feltűnő, hogy a Föld mágneses mezejének képe „torzult”: olyan, mintha a keringés irányában megrövidült, az ellentétes irányban pedig meg-nyúlt volna.

Ez a „torzulás” a Nap hatásának köszönhető. A Napból ugyanis folyamatosan áramolnak ki elektromos töltéssel rendelkező részecskék. E részecskék áramát a csillagászok napszél nek nevezik. A napszél köl-csönhatásba lép a Föld mágneses mezejével – ez a kölcsönhatás vezet a „torzuláshoz”.

A földi élet szempontjából nem lenne szerencsés, ha a Napból nagy sebességgel érkező – tehát nagy energiával rendelkező – részecskék lejutnának a felszínre. Eltérítésükben fontos szerepet játszik a földi mágneses mező.

A magasabb földrajzi szélességű helyeken látható a sarki fény (231. ábra). A sarki fény létrejötte is a Napból érkező, elektromos töltéssel rendelkező részecskék és a földi mágneses mező kölcsönhatásá-nak a következménye.

Sok-sok kísérlet és vizsgálat alapján a kutatók kiderítették, hogy számos élőlény szervezetében mag-netit szemcsék találhatók. (A magnetit mágneses vas-oxid.)

Ezek a mikroszkopikus méretű „biomágnesek” fontos szerepet játszanak a madarak, a halak és a rova-rok tájékozódásában. Segítségükkel az állatok érzékelni tudják a földi mágneses mezőt, és így sötét-ben vagy borús időben is jól tudnak tájékozódni. A mágneses mező „irányítja” például a vándorló ma-darakat, köztük a seregélyt (232-233. ábra) is. A mágneses mező segítségével tudják bejárni egyes teknős fajok több mint 2000 km-es óceáni vándorútjukat úgy, hogy pontosan a célhoz érnek – és még sorolhatnánk tovább.