Page 93 - 8_fizika.indd

Jedlik Ányos 1800-ban születet Szimőn (ez a helység ma Szlovákiában van). Már 17 éves korában belépett a Szent Be-nedek-rendbe, s tanulmányait ezután a rend iskoláiban foly-tatta Győrben és Pannonhalmán.

1822-ben doktorált Pesten. A bencések győri és pozsonyi is-koláiban tanított, majd 1839-től – nyugdíjazásáig – a buda-pesti Tudományegyetemen a fizika professzora volt. 1848-ban a Bölcsészkari dékáni, 1863-ban az egyetem rek-tori tisztét is betöltötte. Jedlik jártas volt a fizika valamennyi területén, legjobban mégis az elektromosság érdekelte. Már győri tanárként is foglalkozott az elektromos kölcsön-hatásokkal – azaz a „villám-delejesség” jelenségeivel – és megalkotta azt az elektromos motort, melyben az álló- és a forgórész egyaránt elektromágnes volt (269. ábra). Ezzel – az általa „villamdelejes forgony”-nak nevezett készülékkel – messze megelőzte korát; csakúgy, mint az 1861-ben feltalált „áramfejlesztő” berendezéssel, a dinamóval (270. ábra) (ezzel a témával a következő fejezetben foglalkozunk részletesen). Jelentősek fénytani vizsgálatai is.

Jedlik találmányait nem szabadalmaztatta – így később má-sok az elsőbbséget elvitatták tőle. Szívügye volt, hogy a tu-dását magyar nyelven adhassa át: ma is számos olyan szakki-fejezést használunk, melyet Jedlik alkotott meg.

Munkássága azonban nem maradt meg szigorúan a tudo-mány határai között: ma, amikor jóízűen megiszunk egy po-hár szódavizet, gondoljunk arra, hogy Magyarországon elő-ször Jedlik Ányos készített szódagyártó gépet…

Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. 1879-ben, amikor nyugdíjba vonult, egyetemi katedráját Eötvös Loránd vette át. 1895-ben halt meg Győrben.