Page 94 - 8_fizika.indd

Az előző órákon kísérletileg vizsgáltuk azt, hogy az áramjárta tekercs mágneses tulajdonságokat mutat. Vajon „fordítva” is igaz ez? Tapasztalunk-e elektromos jelenségeket, ha egy te-kercs belsejében mágneses változásokat idézünk elő?

Mozgassunk rúdmágnest egy tekercs belsejében azután, hogy a tekercs kivezetéseit egy ampermérőhöz kötöttük (273. ábra)! A műszer áramot jelez, ha a mágnest befelé – és ellentétes irányú áramot, ha kifelé mozgatjuk (274. ábra). Megfigyelhetjük, hogy a műszer nem jelez áramot akkor, amikor a mágnes a tekercs belsejében nyugalomban van .

A műszer áramkörében csak akkor folyhat áram, ha a tekercs végpontjai között feszültség jelentkezik. Ebből arra követ-keztethetünk, hogy a tekercs végpontjainmegjelenő fe-szültség a tekercsben lezajlómágneses változás követ-kezménye. A fizika nyelvén ezt így fogalmazhatjuk meg:

1. Mozgassuk a mágnest először lassan, majd gyorsabban a tekercs belsejében. Megfigyelhetjük, hogy a műszer akkor jelez nagyobb áramot, ha a mágnes gyorsabban mozog. 2. Válasszunk kétszer, háromszor akkora menetszámú teker-cseket, mint az előző kísérletben. Próbáljuk meg ezekben körülbelül azonos sebességgel mozgatni a mágnest! Azt tapasztaljuk, hogy a nagyobb menetszámú tekercsek alkalmazásakor az ampermérő nagyobb áramot mutat (275-276. ábra).

A tekercs belsejében lezajló mágneses változás a te-kercs végpontjai között feszültséget indukál. Ezt a feszültséget indukált feszültségnek, a jelenséget pe-dig elektromágneses indukciónak nevezzük.

Az indukált feszültség egyenesen arányos a tekercs menetszámával, és a tekercsben lezajló mágneses változás gyorsaságával.