Page 33 - ap040106 gyongyfuzer_kesz_konyv

31

1. Milyen mesefajta A buták versenye? ______________________________ Mi bizonyítja ezt?

2. Fejezd be a megkezdett mondatokat a mese szerint!

A parasztember megharagudott a feleségére, mert __________________________________ Elindult világgá, hogy ________________________________________________________ Az ember elhitette az erdőbeli vénasszonnyal, hogy ________________________________ A vénasszony férje okosnak hitte magát, de ______________________________________ A parasztember visszatért a feleségéhez, mert ____________________________________

3. Sorold fel, milyen butaságokat követtek el az egyes szereplők! Mondd el a véleményedet róluk! Ki volt az egyetlen okos a mesében? Mi bizonyítja ezt?

4. a) Fejezd ki másképpen az alábbi szókapcsolatokat! Írd le a füzetedbe!

nagy akaratú; rövid eszű, de hosszú nyelvű; köti az ebet a karóhoz; lóvá tették

b) Húzd alá a mérges szó szinonimáit a mesében!

5. Alkossatok párokat! Mutassátok be a párbeszédes részeket a szereplők érzelmeit kifejező fel-olvasással!

6. Húzd alá az illusztrációról szóló mondatokat a szövegben!

A kereskedő megriadt egy kicsit. Nyelt egyet. De a mérgét csak nem nyelte le. – Mondja, magától nem fél? – kérdezte. Felelte az ember nyugodtan: – Tőlem fél.

– Nem lenne szíves, hogy nekem visszahoz-za azt az embert? Adok száz forintot.

Az ember azt gondolta: „No, kipróbálom ennek is a butaságát.” S azt felelte:

– Nem mehetek! Mert arra vagyok ítélve, hogy ha ezt a fát nem támasztom, apám, anyám, testvérem mind meghalnak.

A kereskedő valóban se látott, se értett a dü-hétől és a fukarságtól. Azt mondta:

– Tartom én addig ezt a fát! Csak menjen gyorsan! Hozza vissza, mert nagyon sok min-dent elcsalt a feleségemtől!

Az ember bólintott, köszönt, szépen felült a lóra, elindult, és elment egyenest haza. Otthon azt mondta a feleségének:

– Hazajöttem, mert akadtam olyan bolond-ra s butára, mint te!

A kereskedő egész nap várta az embert, hogy jöjjön vissza. Mikor megunta a várást, nagy óvatosan félreugrott, nehogy ráessen a dűlő fa. Akkor látta, hogy a fa nem dől le, ak-kor látta, hogy őt, a nagy ravaszt is lóvá tették. – Miért jöttél haza? – kérdezte otthon az asszony, akit a konokság akkor is még megtar-tott butaságban.

– Mert van olyan buta még, mint te! – felel-te az ember.

– Nem megmondtam?! – vágott vissza tüs-tént az asszony. – Nem volt igazam?

Az ember békét akart, s azért csöndesen azt mondta:

– Igazad volt. Nem te vagy a legbutább.

Magyar népmese

1 másvilág: a hitvilág szerint a halál utáni élet

2 forgasson: (itt) üzleteljen vele