Page 106 - AP042602_Napi(s)_gyakorlo4_beliv.indd

Olvasd el az ismeretközlő szöveget, majd oldd meg a feladatokat!

Meddig élnek az állatok?

Az élőlények élettartama nagyon különböző lehet. Valamennyi állat és növény előbb-utóbb megöregszik és elpusztul. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy egyes növényfajok csupán hetekig, hónapokig élnek, míg mások, pl. a mamutfenyő akár több ezer évig.

Az állatok megfigyelése során érdekes következtetésre jutottak a tudósok. Megálla­ pították, hogy a különböző állatfajoknak is igen eltérő az életkoruk, bár nem annyira, mint az előbb említett növények esetében. Az állatok között is van igen rövid életű faj, pl. a tisza­ virág, mely élete második napján már öregnek mondható, s vannak olyanok, amelyek az embernél is tovább élhetnek. Akármennyire is különböznek a fajok, az öregedés hasonló változásokkal jár együtt, csak gyorsabban vagy lassabban következik be. Közismert, hogy a kutyák életkorát hattal vagy héttel kell megszoroznunk, ha össze akarjuk hasonlítani az ember korával. Sokan azt gondolják, hogy a leghosszabb életkorú állatokat a legfej­letteb­bek, vagyis az emlősök között találjuk meg. Pedig ez tévedés. A matuzsálemi kort elérők a hüllők között vannak.

Nagyon sok kutató foglalkozott már azzal a kérdéssel, hogy mivel magyarázhatók az álla­ tok közötti nagy életkoreltérések. Megválaszolása nem is könnyű feladat. Az élőlények öre­ gedését egy „beépített biológiai óra” szabályozza, amely szoros kapcso­lat­ban van az anyag­ csere sebességével. Az anyagcsere az az életjelenség, amely döntő fontosságú az élőlények számára, mert a szervezet elhasználódott anyagait hivatott a külvi­lág­ból, a táplálkozással felvett anyagokból pótolni, ezeket az anyagokat átalakítani és beépí­teni a testbe.

A tudósok megfigyelték, hogy kapcsolat van az állatok testmérete és az elérhető életkor között. Kétségtelen, hogy az igen kicsi testű élőlények élettartama általában kisebb, mint a nagy testű állatoké. Egyes rovarok igen rövid ideig élnek, az egér 3 évet, a kutya 12-30 évet, a ló 40-50 évet ér meg. Mindez természetesen csak általánosságban lehet igaz, hiszen egy kis papagáj néha olyan kort is elér, mint egy nagy termetű sas. Az emlősök között talán az ember éri meg a legmagasabb kort. A bizonyítottan leg­öregebb vízi emlős egy 90 éves gyilkos bálna volt, a szárazföldi emlősállatok között pedig egy 69 éves indiai elefánt. A gerincesek között a nagy testű szárazföldi teknősök élnek a legtovább. Egy angliai állatkertben egy sar­ kantyús teknős 116 éves korában múlt ki. Egyes kutatók úgy gondolják, hogy a növekedési idő is befolyásolja az élettartamot, és az állatok ötször annyi ideig élnek, mint növekednek. A teve 8 évig növekszik, és 40 évig él. Az oroszlán 5-6 évig nő, elél 30 évig, az elefánt 14 éves növekedés után 70-80 eszten­dőt is megérhet. Ez az összefüggés leginkább az emlő­ sök esetén mutatkozik, ugyanakkor számos más állat esetében, pl. a madaraknál, egész mást mutat.

Más tudósok még egy érdekes törvényszerűséget figyeltek meg. Eszerint úgy tűnik, hogy mennél több utóda van egy állatfajnak, annál rövidebb az egyedek élettartama. Az egér vagy a nyúl szapora állat, de rövidebb életű, mint a tehén vagy a ló. Ellenpélda azonban erre a megállapításra is akad, hiszen a szapora vaddisznó elél annyi ideig, mint egy szarvasmarha. Az eddig leírtak alapján kitűnik, hogy az állatok életkorának vannak bizonyos összefüg­gé­sei, de még sok kutatás szükséges ahhoz, hogy ezeket jobban megismerjük.

Réti Endre nyomán

104

9 .