Page 101 - 7_fizika.indd

elmerül: így történik ez most is (294./a ábra).

Szórjunk ezután folyamatosan konyhasót a vízbe! A só oldó-dását keveréssel gyorsítjuk. Egy idő után azt vesszük észre, hogy a krumpli „megemelkedik” a sós vízben. Ezután már nem süllyed le az edény aljára, hanem helyben marad, azaz

lebeg (295./a ábra). Ha pedig ezután még több só oldódik fel, a krumpli lassan felemelkedik, majd úszik a sós vízen (296./a ábra).

Így a rá ható felhajtóerő kisebb, mint a rá ható gravitációs erő. A test a nagyobb erő irányában mozog mindaddig, amíg az üveg fenekéhez nem ér: elmerül (294./b ábra). B) A sóoldat sűrűsége a folyamatos sózás miatt egyre na-gyobb lesz. Elérkezik az az állapot, amikor a folyadék sű-rűsége megegyezik a test sűrűségével. Ekkor a rá ható felhajtóerő ugyanakkora, mint a rá ható gravitációs erő. A folyadékba teljesen bemerülő test bármilyen mélység-ben egyensúlyban van – azaz lebeg (295./b ábra). C) A test egy része a víz felett, egy része a víz alatt van. A test-re már a részleges bemerülés során is akkora felhaj-tóerő hat, mely a gravitációs erővel egyensúlyt tart. A test úszik (296./b ábra).

A kísérletünkben szereplő burgonyát – fizikai szempontból – egynemű anyag alkotja. Ha kanállal egy részét kivájjuk, a tiszta vízen is úszik. A fizika nyelvén ezt úgy mondhatjuk, hogy a testek átlagos sűrűsége üreg(ek) ki-alakításával csökkenthető. Ilyen „üregeket” tartalmaznak a fémből készült hajók – ezért úszhatnak a vízen. Ha azonban túlterhelik őket, vagy belsejüket víz árasztja el – átlagos sűrűségük elérheti vagy meghaladhatja a vizét. A hajó által kiszorított víz súlya már kisebb lesz, mint a saját súlya – és a hajó elmerül.

1) Határozd meg: mit nevezünk felhajtóerőnek!

2) Mondj néhány példát arra, amikor a felhajtóerő hatása érvényesül! 3) Mitől függ a felhajtóerő nagysága?

4) Mondj néhány példát az úszásra, a lebegésre és a merülésre! 5) Mivel magyarázhatjuk az úszás, a lebegés és a merülés jelenségét?