Page 107 - 7_fizika.indd

Szertárunkban egy másfajta közlekedőedényt is találtunk. Legszélesebb ágába színezett vizet öntve azt vettük észre, hogy a különböző ágakban különbözőmagasságokban van a folyadékszint (315. ábra). Hogyan lehetséges ez?

A 315. ábrán látható közlekedőedény úgy készült, hogy a közös ághoz igen kis belső keresztmetszetű csöveket is csatlakoztattak. Ezek között a „legnagyobb” belső átmérő 1 mm, a többi annál kisebb. Megfigyelhetjük, hogy a legki-sebb belső átmérőjű csőben „kúszik fel” a víz a legmaga-sabbra. A megfigyelt jelenséget hajszálcsövességnek, az igen kis belső átmérőjű csöveket hajszálcsöveknek nevezzük. (A hajszálcső latin eredetű elnevezése: kapilláris.) A természetes és mesterséges anyagok jó része is „tele van” hajszálcsövekkel. Ezért „szívja fel” a vizet a papír, a szivacs vagy a ruhaszövet. A tégla szintén hajszálcsöves. A téglák hajszálcsövein a levegő átáramolhat, így az épületek falain keresztül természetes szellőzés folyik. Ezért nem célszerű olyan festékkel befesteni a falat, amelyik a hajszálcsöveket „eltömíti”. A hajszálcsövesség miatt kell az épületek alapfa-lait is szigetelni – különben a talajból a nedvesség a téglák hajszálcsövein keresztül „felszivárog” a falba (316–317. ábra).

1) Mi jellemzi a közlekedőedényeket?

2) Említs néhány „hétköznapi” közlekedőedényt! Mondd el azt is: hol, és mire használják! 3) Mikor lehet egy cső „hajszálcső”?

4) Milyen sajátos viselkedést mutat a víz a hajszálcsövekben? 5) Mondj néhány példát a hajszálcsövesség jelenségére!

A talajban levő hajszálcsövek fontos szerepet játszanak a növények vízellátásában, mert raj-tuk keresztül a mélyebb rétegekből felfelé szivárog a víz. Hosszabb szárazság idején ugyanakkor a kapillárisok a talaj kiszáradását eredményezhetik. A felszínen a víz elpárolog, az elpárolgott víz helyébe pedig a hajszálcsöveken keresztül újabb és újabb vízmennyiség „érkezik”. A talaj felső rétegének meg-munkálása, például a kapálás, a talaj lazítása és a gyökerek oxigénellátása miatt is fontos. Másrészt „elroncsolja” a hajszálcsövek legfelső részét, és ezzel csökkenti a talaj kiszáradásának veszélyét is. Ezért is fontos például aratás után a tarló felszántása, a tarlóhántás.