Page 108 - 7_fizika.indd

Tanárunk higanyt önt a hajszálcsöves közlekedőedénybe. Figyeljük meg, hogy a higany szintje a legnagyobb átmérőjű csőben lesz a legmagasabban (318. ábra)! A hajszálcsövekben annál alacsonyabbra kerül, minél kisebb a cső belső átmé-rője. Ez pedig éppen „fordítottja” annak, amit a víz hasz-nálatakor tapasztaltunk.

A jelenség magyarázata a részecskék viselkedésében kere-sendő.

Nemcsak az azonos, hanem a különböző anyagú testek részecskéi között is hatnak összetartó erők. A víz és az üveg részecskéi között például „erősebb” az összetartó erő, mint a vízrészecskék között. Ez magyarázza azt, hogy a vízből kiemelt, tiszta üveglap vizes marad (319. ábra) – és azt is, hogy a kis belső átmérőjű üvegcsőben a víz „felemelkedik”. A higany esetében más a helyzet. Az összetartó erő a folya-dék részecskéi között nagyobb, ezért a higany nem marad rajta a tiszta üveglapon (320. ábra), és a kapilláris csőben is lefelé mozdul el.

A lehulló csapadék egy része beszivárog a talajba. A vizet át-eresztő, „lazább” rétegeken keresztül lefelé halad mindaddig, amíg a vízzáró réteghez nem ér. Ezután vagy felhalmo-zódik (így felszín alatti „víztárolók” jönnek létre) vagy a talaj-ban tovább mozog. Mozgásának irányát a vízzáró réteg lej-tése; a források, vagy a kutak helye szabja meg (321. ábra).