Page 109 - 7_fizika.indd

A laza, szemcsés anyagú (homokos, kavicsos) rétegekben a víz nagy mennyiségben tárolódik. Ha ezek nincsenek nagy mélységben, a víz egyszerű ásott kutakból is a fel-színre hozható. Az ilyen kutak – a vízáteresztő réteg póru-sain keresztül – a talajvíz magasságáig telnekmeg vízzel

A vízáteresztő rétegek egyfajta szűrő szerepét is betölthetik. „Visszatarthatják” a vízbe került szennyező anyagok egy részét. Vízben oldódó szennyezést jelentenek például a nemmeg-felelően kiszórt műtrágyák és permetezőszerek, vagy azok „kiborogatott” maradékai. Igen nagy kárt okozhatnak a sza-bálytalanul, „illegális” lerakóhelyen tárolt mérgező anyagok. Veszélyt jelent a rosszul elhelyezett – és rosszul megépített – emésztőgödör, melyből szennyvíz kerülhet a talajvízbe, és ez megjelenhet a közeli kutak vizében. Veszélyt jelenthet-nek a vízzel nem elegyedő folyadékok – például benzin, olaj – is. A föld alá helyezett üzemanyagtartályból egy hibás tömítés, vagy a tartály falának sérülése, korróziója miatt ke-rülhet szennyező anyag a talajba. Ott lassú mozgással akár évekig is „vándorolhat” a kutak felé. Mire ez kiderül, rendsze-rint már igen nagy föld alatti víztároló réteg szennyeződik el – a mentesítés pedig nem könnyű, és nagyon költséges is.

A Földön előforduló víz nagy része az óceánokban és a ten-gerekben található sós víz. Az édesvízkészletek nagy része a sarkvidékek jegében, fagyott állapotban található – ennek csak töredéke a közvetlenül felhasználható felszíni és felszín alatti víz mennyisége (323. ábra).

A víz nagyobb mélységben, két vízzáró réteg között is el-helyezkedhet. Ezt rétegvíznek vagy artézi víznek nevez-zük (324. ábra). Az artézi kutakból egészséges ivóvíz nyer-hető, mert a szennyezéseket a felsőbb rétegek felfogják. A forró vizű gyógyforrások nagy mélységből fakadó artézi vizek. Előfordul az is, hogy több ezer méter mélyről feltör a víz. Ehhez a hidrosztatikai nyomás már nem elegendő – szükséges hozzá a vízre „nehezedő” felsőbb rétegek nyo-mása, az úgynevezett rétegnyomás is.