Page 112 - 7_fizika.indd

Az i. sz. 1. században élt görög tudós, Hérón egyik találmánya a Hérón-labda (334. ábra). A készülék gömbje vizet tartal-mazott. A víz felett elhelyezkedő, pumpával „összesűrített” levegő nyomása nagyobb volt a külső légnyomásnál, így „kinyomta” a gömbből a folyadékot.

Ezen az elven működik napjaink egyik gyakran használt eszköze, a szórópalack (335. ábra). A folyadék felett elhe-lyezkedő „hajtógáz” nyomása nagyobb a külső légnyomás-nál. A szórófej megnyomásával kinyitunk egy szelepet, me-lyen keresztül a nagy nyomású gáz „kihajtja” a folyadékot.

Közismert eszközünk, a kerékpárpumpa – fizikai értelem-ben véve légsűrítő (336. ábra). Használatához szükség van egy szelep közbeiktatására is. A szelepet a kerékpár belső gumijába szerelik. Amikor a pumpa dugattyúját felfelé húzzuk, a szelep lezár, és a hengerben légritka tér alakul ki. (A hen-gerben a légnyomás kisebb lesz, mint a „külső” levegő nyomása.) Így, ha a dugattyú a furat fölé kerül, levegő áram-lik a hengerbe. Ezután a dugattyút lefelé nyomjuk; a szelep kinyit, és a hengerből a belső gumiba kerül a levegő. (Amotor-ral működtetett, nagy teljesítményű légsűrítők: a kompresz-szorok is hasonló elven működnek.) Olyan pumpákat is ké-szítenek, melyekbe eleve beépítik a szelepet.

A levegőt – mint az előző oldalon is olvashattuk – „szivaty-tyúzni” is lehet. Ezt a tulajdonságát használjuk ki egyes műanyag tárgyak készítésekor. Hő- és nyomásálló anyagból (rendszerint acélból) elkészítik a tárgy külső formájának meg-felelő „negatívot”. A negatívba helyezett és meglágyított műanyag lemez alól kiszivattyúzzák a levegőt, így a külső légnyomás a formába préseli az anyagot (337. ábra). (A levegő eltávolításához használatos berendezést vákuumszivattyúnak nevezzük.)

Szervezetünkben a szív biztosítja a vérnyomást és a vérkeringést: percenként 60-80-szor oxigéndús vért pum-pál át az ereken. A szívizmok összehúzódásakor mint-egy 16 kPa nyomás jelentkezik, és a vér a szívből a testbe