Page 124 - 7_fizika.indd

4. Biztosan ti is vásároltatok már a boltban üveges ásvány-vizet vagy üdítőt. Figyeljétek meg, hogy a palack soha nincs színültig töltve (375. ábra), a folyadék felett mindig van több-kevesebb „üres” hely, amiről persze tudjuk, hogy levegő tölti ki!

Miért van erre szükség?

5. A folyadékos hőmérők működésének fzikai alapja a folyadékok térfogati hőtágulása. Folyadéknak legtöbb-ször színezett alkoholt vagy higanyt használnak. Hi-ganyt tartalmaznak a hagyományos lázmérők is. Egy lázmérőt és egy szobahőmérőt (376. ábra) összehason-lítva lényeges különbséget vehetünk észre: a lázmérő folyadéktartálya felett egy szűkületet alakítottak ki – itt a lehűlés közben a higanyszál „megszakad”. A lázmérő tehát mindaddig mutatja a mért értéket, amíg a hi-ganyt rázással vissza nem juttatjuk a tartályba.

Vajon „teljesen” pontosan mutatja a visszamaradt hi-ganyszál a mért testhőmérsékletet?

6. Tanárod segítségével könnyenelkészítheted a gázok hő-tágulásának kísérleti vizsgálatára szolgáló összeállítást (377. ábra). Jól megfgyelhető, hogy a melegítés hatásá-ra kitáguló gáz buborékokat hoz létre a vízben. Mi törté-nik ha a melegítést megszüntetjük?

7. Figyeld meg, hogy a festéket vagy illatszert tartalmazó szórópalack címkéjén mindig olvasható egy felirat, mely arra fgyelmeztet, hogy tilos a palackot hő hatásának ki-tenni (378–379. ábra). A hőmérséklet-növekedés ha-tására ugyanis a benne levő hajtógáz tágulni szeretne, de az edény ezt megakadályozza – így megnő a gáz nyomása. Ha a gáz nyomása nagyobb lesz, mint amit az edény fala kibír, a felhevült gáz robbanásszerű gyor-sasággal tágul ki – azaz a palack felrobban. Ez pedig sú-lyos balesetet okozhat. A palackokat azonban üresen is tilos tűzbe dobni! Miért?