Page 125 - 7_fizika.indd

Valószínűleg Galilei készítette az első olyan eszközt, mely alkalmas volt a hőmérséklet mérésére (380. ábra). A maga korában híres volt Guericke hőmérője is (381. ábra). (A velük kapcsolatos feladatokat a munkafüzetben találjátok.)

A nálunk ma használatos hőmérsékleti skála kidolgozása Anders Celsius (383. ábra) svéd tudós nevéhez fűződik. (A név helyes kiejtése: andersz celziusz.) Celsius a forrásban levő víz és az olvadó jég hőmérsékletét választotta alap-pontoknak. E két alappont közötti távolságot a hőmérő folyadéktartályához csatlakozó, egyenletes belső kereszt-metszetű, szűk csövön 100 részre osztotta.

A hőjelenségekkel foglalkozó tudósok sokáig azt hitték, hogy a hideget a meleg hiánya okozza. Ebből arra követ-keztettek, hogy lehetséges olyan állapot, amikor semmi-lyenmeleg nincs. Ezt az állapotot abszolút hidegnek gon-dolták. Lényegében e gondolatmenet alapján dolgozta ki William Thomson (lord Kelvin, 382. ábra) angol fzikus azt a hőmérsékleti skálát, melyen nincs negatív hőmérséklet. (A név helyes kiejtése: viliem tomzon.) Kiszámította, hogy az elméletileg létező „legnagyobb hideg” –273,2 °C. Ez az

abszolút 0 fok. A Kelvin-féle hőmérséklet jele: K, a fokot jelentő kis kör nélkül (384. ábra).

382. ábra WilliamThomson (1824–1907) 383. ábra Anders Celsius (1701–1744) 384. ábra