Page 35 - 7_fizika.indd

33

Már a mozgások tanulásakor is beszéltünk arról, hogy a vektorokat nem „adhatjuk össze” úgy, mint az „egyszerű” számokat.

Bár ezzel majd csak középiskolai tanulmányaink során foglalkozunk részletesen, nézzük meg az íj példáján a vektorok összegzését! A nyílvessző kilövéséhez a húr megfeszítésére van szükség. A nyíl a húrban ébredő erők eredőjének irányában repül el (83. és 84. ábra).

Az erő mértékegységét mozgásállapot-változtató hatása alapján állapították meg, és minden idők egyik legnagyobb fzikusáról, Isaac Newtonról nevezték el. (Newton életéről részletesen olvashatsz a 37. oldalon. A név helyes kiejtése: ájszek nyúton.) A newton jele: N.

1 N nagyságú az az erő, amely az 1 kg tömegű test sebességét 1 s alatt 1 m/s-mal változtatja meg.

83. ábra 84. ábra

85. ábra

Kérdések

1) Mikor mondhatjuk azt, hogy megváltozik egy test mozgásállapota? 2) Milyen hatás következménye a mozgásállapot-változás? 3) Mi az erőhatás mértéke, és mi a jele?

4) Milyen következménye lehet még az erőhatásnak?

5) Hogyan ábrázoljuk az erőt rajzban? Mit jelent a hatásvonal és a támadáspont kifejezés? 6) Mi az erő mértékegysége, és hogyan határozták meg?

7) Nézd meg figyelmesen a 85. ábrát! Hogyan tudnád megállapítani, hogy milyen irányban hat az F

1

és F

2

erők eredője?