Page 36 - 7_fizika.indd

34

Kísérletezzünk! Gurítsunk el a sima asztallapon egy golyót, és tegyünk az útjába egy akadályt! Figyeljük meg, hogy az ütközés következtében a golyó mozgásának iránya megváltozik!

Természetes számunkra, hogy a golyó „magától” nem indul el. A golyóra egy másik test, vagyis a kezünk fejtett ki erőha-tást. Az ütközéskor pedig az akadály által kifejtett erő változ-tatta meg a golyó mozgásállapotát.

Newton törvényei

A tehetetlenség törvénye

86. ábra

87. ábra 88. ábra

A testek mozgásállapota csak külső erő hatására változik meg. A tes-teknek ezt a tulajdonságát tehetetlenségnek nevezzük.

Kísérletünk alapján arra gondolhatunk, hogy ha semmi nembefolyásolná a golyómozgásállapo-tát, akkor az változatlanul megtartaná nyugalmi helyzetét vagy – ha már elgurítottuk – a sebességét. Lényegében ezt mondja ki Newton I. törvénye, amit a tehetetlenség törvényének is nevezünk.

Minden test megtartja nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalban, egyenletes sebességgel mozog mindaddig, amíg egy másik test által kifejtett erő mozgásállapotának megváltoztatására nem kényszeríti.

Mitől függ a testek tehetetlensége?

Erre a kérdésre a 87. ábra szerint elvégzett kísérlettel keressük a választ. Figyeljük meg, hogy a nagyobb tömegű kocsi mozgásállapota kevésbé változik meg, mint a kisebb tömegű kocsié (88. ábra)! Ezt másképp úgy is mondhatnánk, hogy a nagyobb tömegű kocsinak nagyobb a tehetetlensége. A testek tehe-tetlenségének mértéke a tömeg.