Page 37 - 7_fizika.indd

Biztosan ti is tapasztaltátok már, hogy nagyobb rúgás hatá-sára gyorsabban indul (és messzebbre repül) a labda (azaz jobban megváltozik a mozgásállapota), mintha csak éppen megpöccintitek a lábatokkal. Ez a különbség azonban „érez-hető” is. Érezhető különbséget jelent az is, ha például a gu-mikötelet csak kissé húzzátok ki (azaz csak kis alakváltozást idéztek elő rajta), vagy ha „teljes erővel” kihúzzátok addig, ameddig csak bírjátok. Érzékleteink és a megfgyelt vál-tozások egyaránt arra utalnak, hogy a labda mozgás-állapot-változása vagy a kötél alakváltozása közben fel-lépő erőhatás a kölcsönhatásban részt vevő mindkét testre hat. Ezt fogalmazza meg Newton III. törvénye:

Két test között fellépő erőhatás mindig kölcsönös. Akölcsönhatásban részt vevő testekre azonos nagy-ságú, de ellentétes irányú erők hatnak. Ez a hatás-ellenhatás törvénye.

és ellenerőnek nevezzük. Az erő és az ellenerő mindig két különböző testre hat (89–91. ábra). Egy test mindig csak egy másik testre fejthet ki erőhatást.

1) Mi szükséges ahhoz, hogy a testek mozgásállapota megváltozzon?

2) Milyen következménye lenne annak, ha a testekre külső erő nem hatna?

3) Hogyan szól a tehetetlenség törvénye? Ki fogalmazta meg?

4) Fogalmazd meg saját szavaiddal: milyen változásokat eredményezhet két test között fellépő erőhatás! 5) Kifejthet-e egy test „önmagában” erőt? Miért? 6) Hogyan szól a hatás-ellenhatás törvénye? Ki fogal-mazta meg?