Page 39 - 7_fizika.indd

Isaac Newton

1642 karácsonyán született. (A kontinensen ekkor már az új időszámítás volt érvényben, és 1643-at írtak.)

1661-ben beiratkozott a cambridge-i egyetemre. Itt mate-matikát tanult, mely tudományban már fatal korában jelen-tős eredményeket ért el. 1665-ben pestisjárvány sújtotta Angliát. Newton vidéki birtokára vonult vissza. Az ott töltött egy év alatt fogalmazódott meg benne a mozgástörvé-nyek és a gravitáció gondolata is.

26 évesen már az egyetem (97. ábra) tanára lett, és több év-tizedig volt a matematika professzora. Már egyetemi tanár-ként kezdett el fénytannal foglalkozni. A fehér fényt prizmával összetevőire bontva felfedezte a spektrumot, és feltalálta a róla elnevezett tükrös távcsövet.

1687-ben jelent meg fő munkája, a „Természetflozófa ma-tematikai elvei” címmel, melyben leírta a tehetetlenség törvényét és a hatás-ellenhatás törvényét is. Ebben amű-vében tette közzé gravitációs elméletét. Kimutatta, hogy a Kepler-törvények a gravitáció általános törvényéből követ-keznek. Kiszámította, milyen pályán mozognak a Föld kör-nyezetében a különböző kezdősebességgel elhajított testek (96. ábra).

Állításait matematikai levezetésekkel bizonyította. Kiszámí-totta, hogy az üstökösök pályája ellipszis alakú, és felfedezte, hogy a Hold keringésében mutatkozó szabálytalanságok a Nap gravitációs hatásának a következményei.

Tagja és 1703-tól haláláig elnöke is volt az angol Királyi Társa-ságnak (a Tudományos Akadémia korabeli megfelelője). 1727-ben halt meg.

37

A fzika történetéből

95. ábra Isaac Newton

96. ábra

97. ábra A Trinity College Cambridge-ben (Az angol nevek helyes kiejtése: triniti kalidzs és kémbridzs.)