Page 47 - 7_fizika.indd

1848-ban született Budán. A heidelbergi egyetemen tanult. Doktorátusának megszerzése után hazatért, és l871-től fzi-kát tanított a budapesti Tudományegyetemen. 1878-ban át-vette – a nyugalomba vonuló – Jedlik Ányostól a Kísérleti Fi-zikai Tanszék vezetését. 1891–92-ben az egyetem rektora, 1894–1895-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. 1899–1905-ig Eötvös Loránd töltötte be a Magyar Tudomá-nyos Akadémia elnöki tisztét. 1895-ben megalapította az édesapjáról (Eötvös Józsefről) elnevezett, és méltán híressé vált „Eötvös Collegium”-ot.

A gravitáció vizsgálatával az 1880-as évektől kezdett fog-lalkozni. Megalkotta a gravitációs mező helyi változásainak mérésére alkalmas eszközt, az ún. Eötvös-féle torziós ingát (127. ábra), mellyel az első jelentős méréseket a Vas megyei Ság hegyen végezte 1891-ben (129. ábra). Nevezetesek a Ba-laton jegén 1901/02, és 1902/03 telén végzett mérései is. A műszer alkalmas arra, hogy segítségével a Föld felszíne alatt rejtőzködő nyersanyag- és érclelőhelyeket is kimutas-sák. Az első sikeres olajkutatás után az Eötvös-inga a nyers-anyagkutatás világszerte használt eszköze lett. Eötvös foglalkozott földmágnességi vizsgálatokkal is. Egyetemi előadásait nagyszerűen megtervezett kísérletek-kel tette még érdekesebbé. Ismeretterjesztő előadásait is sokan látogatták, hiszen az elsők között alkalmazta a diave-títést.

Szenvedélyesen szerette a természetet; kitűnő hegymászó-ként az Alpok nem egy veszélyes csúcsára jutott fel elsőként. 1919-ben, Budapesten halt meg.

A Földön az Alpok egy csúcsa – a Holdon egy kráter is őrzi emlékét (128. ábra).