Page 48 - 7_fizika.indd

46

Kísérleteink során tapasztaltuk, hogy a vízszintes asztallapon mozgásba hozott, majd „magukra ha-gyott” testek (például az elgurított golyó vagy a meglökött kocsi) egy idő után megálltak. Ezt azzal magyarázzuk, hogy amozgó testekre az asztal lapjamozgást akadályozó erőt fejt ki. Ezt az erőt

súrlódási erőnek nevezzük. Jele: F

s

.

A súrlódás és a közegellenállás

A súrlódási erő jelentkezésének fő oka az, hogy minden test felülete érdes – különböző nagyságú bemélyedések és ki-emelkedések vannak rajta. Nagyítóval vagy mikroszkóppal még a szabad szemmel teljesen simának látszó tárgyak felü-letét is egyenetlennek látjuk (130. ábra).

Az egyenetlenségek gátolják az érintkező felületek egymáson való elmozdulását.

A csúszási súrlódás

Csúsztassunk egyenletesen egy fából készült hasábot az asztalon! A hasáb mozgását a csúszási súrlódási erő (F

s

) akadályozza. Erőmérőnkről leolvashatjuk, hogy mekkora erő szükséges a súrlódás leküzdéséhez (131. ábra). Terheljük meg ezután a hasábot egy nehezékkel (132. ábra)! Erőmérőnk annál nagyobb erőt mutat, minél nagyobb az egyenletesen csú-szó test tömege – azaz minél nagyobb erővel nyomja az asztalt.

Kétszer, háromszor nagyobb nyomóerő esetén a csúszási súrlódási erő is kétszer, háromszor nagyobb.

Változtassuk meg az érintkező felületek minőségét!

A hasábot üveglapon vagy homokkal felszórt asztalon húz-va kisebb, illetve nagyobb erőt mutat az erőmérőnk, mint az első esetben.

130. ábra

131. ábra

132. ábra

A csúszási súrlódási erő az érintkező felületek minőségétől is függ: érdes felületen nagyobb, sima felületen kisebb.

Végül állítsuk oldallapjára a hasábot, és ismételjük meg az első kísérletet! Azt tapasztaljuk, hogy a súrló-dási erő nem függ az érintkező felületek nagyságától.