Page 50 - 7_fizika.indd

A 46. oldalon leírt kísérletünkben (131. és 132. ábra) a mozgatott test súlya a nyo-móerő, melynek iránya a vízszintes asztallapra merőleges. Persze, két érintkező felület nem csak vízszintes irá-nyú lehet. Ezenkívül bármilyenmás test: például rugó vagy akár a kezünk is kifejt-heti a felületek összenyomásához szük-séges erőt. Ezért használjuk általában a nyomóerő kifejezést. Fontos tudni, hogy a nyomóerő iránya az érintke-ző felületekre merőleges (136. ábra). A nyomóerőt F

ny

-el jelölve az előbbi megállapításunk így is írható: F

s

~ F

ny

A nyomóerő

A súrlódási együttható

A súrlódási erő és a nyomóerő hányadosával jellemezhető fzikai mennyiséget súrlódási együttha-tónak nevezzük. A súrlódási együttható puszta szám, jele: μ (ejtsd: mű, a görög ábécé m betűje).

súrlódási együttható =

súrlódási erő nyomóerő

= >

μ =

F

s

F

ny

A súrlódási együtthatók értékeit – különböző, egymással érintkező felületekre vonatkozóan – táblázatok tartalmazzák. Nézzünk meg egy ilyen táblázatot! A táblázat adatait összehasonlítva arra a következte-tésre juthatunk, hogy azonos körülmények között általában a tapadási súrlódási erő értéke a legna-gyobb, a gördülési súrlódásé pedig a legkisebb. A csúszási súrlódási erő a kettő között helyezkedik el.

Számoljunk!

Számítsuk ki, mekkora súrlódási erő lép fel az asztalon csúszó hasáb és a fából ké-szült asztallap között a 131. ábrán látható kísérletben, ha a hasáb tömege 0,1 kg!

a) A nyomóerő kiszámítása

A 0,1 kg tömegű test súlya 1 N. F

ny

= 1 N

b) A súrlódási erő kiszámítása F

s

= μ ∙ F

ny

F

s

= 0,4 ∙ 1 N F

s

= 0,4 N

136. ábra

48

Anyagok Tapadás Csúszás Gördülés

Fa fán 0,4–0,6 0,2–0,4 Fa fémen 0,6 0,4–0,5 Acél acélon 0,14 0,15 Acél vason 0,19 0,18

Vasúti kocsi kereke 0,002 Villamos kereke 0,006 Gumi aszfalton 0,7–0,8

Gumikerék aszfalton 0,015–0,025 Gumikerék földúton 0,05–0,15

3. táblázat