Page 68 - 7_fizika.indd

66

Az 1810-es években, mikor az első „futógépek” megjelentek az utakon, elég nagy feltűnést keltettek. A 178. ábrán is látható, hogy legfeljebb a kerék és a váz hasonlított a mostani kerékpárokéhoz, a meg-hajtás módja azonban lényegesen más volt. A vállalkozó szellemű kerékpárosok ugyanis lábbal „löködték” előre a járgányt.

Az erő forgató hatása

Természetes számunkra – hiszen így szoktuk meg – hogy a kerékpárt pedállal hajtjuk. A pedál egy hajtókarral csat-lakozik a lánckerékhez (179. ábra). Kerékpározás közben

érezzük, hogy hajtásához erőt kell kifejtenünk. Azt gon-dolhatjuk tehát, hogy a hajtókar erő hatására fordul el. Ha azonban a hajtókar függőleges helyzetében nyomjuk lefelé a pedált, bármekkora erőt kifejthetünk – a hajtó-kar nem fordul el (180./a ábra). Miért?

178. ábra

Nézzük meg még egyszer figyelmesen az előbbi két ábrát! Lényeges különbség a bemutatott két helyzet között az, hogy az erő hatásvonala a b esetben nem, az a esetben viszont átmegy a hajtókar forgástengelyén. Az általunk kifejtett erő forgató hatása az a esetben nem érvényesül.

Az erő forgató hatását forgatónyomatéknak nevezzük. Az erő forgató hatása csak akkor érvényesül, ha hatásvonala nem megy át a forgástengelyen.

Vizsgáljuk meg, mitől függ még az erő forgató hatása!

179. ábra 180./a ábra 180./b ábra

KÍSÉRLETEZZÜNK!

Kísérleteinkhez olyan karos mérleget használunk, melyről a tányérokat levettük. Ha a kar egyik végére mérősúlyt akasztunk, a kar a súly „felé” lebillen. A lebillenést egy erőmé-rő közbeiktatásával akadályozzuk meg, a 181. ábra szerint.

Az erőmérő körülbelül a test súlyával megegyező nagyságú erőt mutat.

181. ábra