Page 69 - 7_fizika.indd

67

Változtassuk meg ezután a súly helyzetét a mérlegkaron (182. és 183. ábra)! Az erőmérőről leolvasott érték kisebb lesz, mint a kísérlet kezdetén volt, jóllehet, a mérlegkar bal oldalára akasztott test tömege – és így annak súlya is – vál-tozatlan.

Változatlan nagyságú erő forgató hatása tehát függ attól, hogy hatásvonala milyen messze van a forgás-tengelytől.

Az erőkar az erő hatásvonalának a forgástengely-től mért merőleges távolsága.

Az erőkar jele: k (184. ábra); hosszát méterben adjuk meg.

Ismételjük meg kísérleteinket úgy, hogy – az előbbinél – na-gyobb tömegű testeket akasztunk a mérlegkarra! Az erőmérő-ről az olvasható le, hogy így csak nagyobb erő kifejtésével tudjuk a mérlegkart vízszintes helyzetben tartanai: nagyobb erő nagyobb forgató hatást tud kifejteni.

Összefoglalva:

A forgatónyomaték egyenesen arányos az erő nagy-ságával és az erőkar hosszával.

A forgatónyomaték jele: M.

Fenti megállapításunkat képletben is összefoglalhatjuk:

M = F · k

A forgatónyomaték mértékegysége: Nm (nyútonméter). 1 Nm tehát a forgatónyomatéka annak az 1 N nagyságú erő-nek, mely 1 m hosszú karon fejti ki forgató hatását.

182. ábra

183. ábra

184./a ábra

184./b ábra

Kérdések

1) Ismertesd néhány példa segítségével, hogy milyen körülmények között lehet az erőnek forgató hatása! 2) Mi az erőkar?

3) Mit nevezünk forgatónyomatéknak? 4) Mitől függ a forgatónyomaték nagysága?