Page 70 - 7_fizika.indd

68

Az emberiség régóta használ egyszerű eszközöket a mechanikai munkavégzés „megkönnyítésére”. Ezeket az eszközöket egyszerű gépeknek nevezzük, közéjük tartoznak például az emelők, az álló- és mozgócsiga, a hengerkerék, a lejtő, az ék és a csavar. Ismerkedjünk meg az egyszerű gépek fzikájával!

Munkavégzés egyszerű gépekkel – az emelők

Előző órai első kísérletünk vázlatos rajzát mutatja a 185. ábra. A mérlegkar csak akkor marad nyugalmi egyensúlyi helyzetben, ha a rá ható F

1

és F

2

erők azonos nagysá-gú, de ellentétes irányú forgató hatást fejtenek ki rá.

A 186. ábrán látható munkás megemelve tartja egy nehéz láda egyik oldalát. Az emelést „puszta kézzel” nem tudná elvégezni – még kevésbé tudná a ládát így tartani. De a ké-pen látható rúddal ez a feladat elvégezhető. A láda súlyával „szemben”, viszonylag kis erő kifejtésével a rudat egyen-súlyban tudja tartani.

Az emeléshez használt egyszerű eszközt emelőnek ne-vezzük. Az emelő valamilyen támasz vagy tengely kö-rül elfordítható test.

Az emelő használata lehetővé teszi, hogy nagy erők hatását viszonylag kis erő kifejtésével kiegyensú-lyozzuk.

185. ábra

186. ábra

187. ábra 188. ábra

A 187. ábrán látható emelő egyik végpontján van alátámasztva – tehát a rúd vége a forgáspont. A for-gásponthoz viszonyítva ugyanazon az oldalon hat a test súlya (a teher) és az emelő erő is. Az ilyen emelőket egyoldalú emelőnek nevezzük. Vizsgáljuk meg, milyen erők milyen irányba szeretnék el-forgatni az emelőt! Egyensúlyának feltételeit a 188. ábráról olvashatjuk le.

A 186. ábrán látható munkás a ládát úgy is megemelhette volna, hogy a rudat nem a végén támasztja alá (189. ábra).