Page 71 - 7_fizika.indd

69

Ebben az esetben a forgásponthoz viszonyítva két különböző oldalon hat a test súlya és az emelő erő. Az ilyen emelőket kétoldalú emelőnek nevezzük. Vizsgáljuk meg, milyen erők milyen irányba szeretnék elforgatni az emelőt! Egyensúlyának feltételeit a 190. ábráról olvashatjuk le.

190. ábra

Kérdések

1) Mi a feltétele annak, hogy a mérleg karja ne forduljon el? 2) Miért „könnyíti meg” az emelőrúd a nehéz testek felemelését? 3) Ismertesd az egyoldalú emelők működését! 4) Ismertesd a kétoldalú emelők működését! 5) Mondj néhány példát az emelők alkalmazására!

Próbáljuk ki mi is az emelést egy hosszú emelőrúd segítségével! Azt fogjuk tapasztalni, hogy az emelő álta-lunk mozgatott vége jóval hosszabb úton mozdul el, mint amennyivel a láda sarka megemelkedik.

Ahányszor kisebb erő kifejtésével tudjuk elvégezni emelővel a munkát, annyiszor hosszabb úton kell ezt az erőt kifejteni, mint emelő nélkül. A végzett munka tehát ugyanannyi, mintha a terhet közvetlenül emeltük volna fel.

Az emelő használata közben ugyanannyi munkát kell végezni, mintha az emelést „közvetlenül”, emelő nélkül végeznénk el. Amechanikai energia megmaradása az emelők működésére is érvényes.

Még valamit fgyelembe kell vennünk! Emelés közben nemcsak a kiszemelt testet, hanem az emelőrudat is meg kell emelni! (Minél nagyobb tömegű testet akarunk megmozdítani, annál nagyobb és „erősebb” emelőrudat kell használni.) Ez pedig többletmunkát jelent.

A számunkra hasznos munkavégzés csak a kiszemelt test felemelése. Így a hatásfok az emelőkkel történő munkavégzésnek is fontos jellem-zője.

189. ábra