Page 77 - 7_fizika.indd

A 212–213. ábrát fgyelmesen szemlélve már meg sem lepő-dünk azon, hogy a hengerkerékben ismét egy emelőt „talá-lunk”: egy olyan kétoldalú emelőt, melynek karjai nem egyforma hosszúak.

A hengerkerék akkor van egyensúlyban, ha a forgástengely két oldalán ugyanakkora, de ellentétes értelmű forgatónyo-maték hat:

F

1

· r = F

2

· R.

Így a hosszabb karon a teher súlyánál kisebb emelő erő ki-fejtésével tudjuk az egyensúlyt megteremteni.

Az egy- és a kétoldalú emelő, a csigák és a hengerkerék mű-ködését egyaránt a rájuk ható forgatónyomatékok határoz-zák meg. Ezeket az eszközöket gyűjtőnéven emelő típusú egyszerű gépeknek nevezzük.

Munkát, persze, a csigákkal sem takaríthatunk meg. A moz-gócsigáról például tudjuk, hogy alkalmazásával csak fele akkora emelő erőt kell kifejtenünk, mint a teher súlya. A kö-télnek azonban a csiga mindkét oldalán egyformán kell „rö-vidülnie” ahhoz, hogy a teher emelkedjen. Így végül is két-szer olyan hosszú úton fejtünk ki fele akkora erőt. Az végzett munka tehát ugyanannyi, mintha a terhet közvetlenül emel-tük volna fel (214. ábra).

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a csigák működtetése köz-

212. ábra 213. ábra

215. ábra 216. ábra

75

214. ábra

217. ábra Emelődaru munka közben. A csigák milyen alkalmazásait ismered fel a képen?

ben súrlódás lép fel. A súrlódást le kell győznünk – e nélkül nem történhetnemeg az emelés. Amozgócsiga használata-kor pedig a testtel együtt amozgócsigát is fel kell emelni. Ez pedig rontja a munkavégzés hatásfokát.

Álló- és mozgócsigákból csigasort állíthatunk össze (215. és 216. ábra). Használatával a teher egyenletes emeléséhez szük-séges erő jóval kisebb a teher súlyánál (persze, a mozgócsi-gákat is fel kell emelni).