Page 122 - etika_2009.indd

120

Nyitottság, tolerancia

Azt az embert, aki az övétől különböző csoportokhoz úgy közelít, hogy meg akarja őket ismerni, érteni, kíváncsi a kultúrájukra, szoká-saikra, nyitott személyiségnek nevezzük. A nyitottság képessé teszi az embert arra, hogy elfogadja az övétől eltérő bőrszínt, vallást, élet-módot. Ez a tulajdonság a tolerancia, amely tulajdonképpen pozi-tív meggyőződés. Igazán toleráns az, aki elkötelezett. Aki szilárdan hiszi, hogy az ő népe dalai, irodalma, sportolói, népviselete, történel-mi hősei, feltalálói a legkiválóbbak, de elismeri, tiszteli más népek ér-tékeit is.

Magyarország nyitottságához, befogadókészségéhez nem fér két-ség, hiszen már Szent István királyunk felszólította a népét arra, hogy fogadják szívesen az idegeneket, mert azok értékesebbé, sokszínűb-bé teszik az országot. Hazánk ennek az intésnek ezer éve eleget tesz. Magyarország toleranciája szinte egész Európában páratlan. Ez oda vezetett, hogy országunk lakosságának fele a 19. században már nem magyar volt. Többek között ez eredményezte, hogy 1920-ban Ma-gyarország elveszítette területének kétharmadát. Ma pedig a felmé-rések azt mutatják, hogy a magyar embereknek előítéletei vannak. A kutatások arról szólnak, hogy az írek, spanyolok, franciák, hollandok sokkal inkább elviselik az idegeneket, a fogyatékossággal élőket, a nagycsaládosokat, az alkoholistákat, a betegeket, a bűnözőket, mint mi, magyarok. Igaz, az említett népek országaiból, például Írország-ból, időnként véres összetűzésekről, Spanyolországból robbantások-ról, Hollandiából vezető politikusok meggyilkolásáról, Franciaország-ból pedig Európa legnagyobb tüntetéseiről kapunk híreket. Érdemes lenne kutatni azt is, hogy minket, közép-európai magyarokat meny-nyire tolerálnak az említett nyugati államokban.

Beszéljétek meg tanári irányí- •

tással, hogy ugyanazt jelen-ti-e a tolerancia Magyarorszá-gon, mint például Japánban vagy egy arab országban! Mi lehet az oka annak, hogy a •

magyarokat nem tartják a kül-földiek toleránsnak, holott er-re semmi okot nem adunk?

Tanakodó

– A ti híres Katicátok cigány!

Hirtelen néma csönd lett. Gullan mert először megszó-lalni.

– Mit mondtál? Micsoda? – Cigány. Azt mondtam, cigány.

Sokáig újra csend volt. Senki sem akart vagy tudott meg-szólalni. Megint Gullan törte meg a csendet, de valahogy bizonytalannak tűnt.

– Hát az meg micsoda? Cigány. Te tudod, Ruttan? – Hát elmondhatomnektek, mit mondott tegnap Larsson 1 kisasszony Kvist 2 kisasszonynak.

Minden szempár Ruttanra szegeződött, aki életében elő-ször volt az érdeklődés középpontjában és nagyon élvez-te. Még felfuvalkodottabb volt, mint máskor.

– Hát – kezdte tétován –, tegnap a mosókonyhában hal-lottam, hogy Larsson kisasszony azt mondta Kvist kis-

Katarina Taikon 1932-ben egy cigánytáborban született a svéd Örebro városka mellett. Csak ritkán lá-togathatta az iskolát. Az úgynevezett népfőiskolára 26 évesen kezdett járni, ahol megtanult olvasni és írni. Legnagyobb sikerét a Katicáról szóló, 13 részes önéletrajzi sorozatával érte el, amely 1969-től sorozatként jelent meg.

Olvassátok el a • Katica című regény részletét – vagy az egész művet, ha meg tudjátok szerezni –, és beszélgessetek róla tanári irányítással!

Szent István király szobra Tótkomlóson, a szlovák nemzetiségiek által lakott te-lepülésen azt hirdeti, hogy a magyarok ezer év óta nyitottak

Katarina Taikon: Katica (részlet)

1 ejtsd: lárszon

2 ejtsd: kviszt

etika_2009.indd 120 etika_2009.indd 120 12/11/09 12/11/09