1
1
0
2
grafikonjától, hogy = 0-nál „lyukas”, ugyanis ott
nincs értelmezve.
Így a két vonalnak csak egy közös pontja van: a meg-
oldás: = 1.
Ellenőrzés:
1
3
1
= 1, tehát az = 1 jó megoldás.
A természetben sokszor találkozunk olyan jelenségekkel, amelyeknek leírásáho
sodfokú függvényeket használunk. A következő példánk is ilyen.
7. példa
1
2,1
3,05
4
1
5
7
f(x)
A labdát eldobó gyerek a labdát 2 1 m magasan engedi el, 7 m-re a kosárpalá
A kosár 3 05 m magasan van, belső átmérője 0 45 m.
Tudjuk, hogy ferde hajítás esetén a labda parabolapályát ír le. A koordináta
szerben pirossal jelöljük azokat a pontokat, amikor a játékos dobáshoz készü
valamint amikor a labda a parabolaív legfelső pontján van. Bejelöltük még a
(kosarat) is feketével.
Írjuk fel annak a függvénynek a hozzárendelési utasítását, mely megadja a labd
gasságát a fiútól való távolság függvényében!
Beletalál-e a játékos a kosárba? (A kosárlabda legnagyobb kerülete 73 cm, így s
körülbelül 11 6 cm.)
TEX 2013. június 30. –
(51. lap/119. old.)
∗
Matematika 9.
∗
(09FV)
C
M
Y
K