Püthagorasz (i. e. 570–
rasz Dél-Itáliába, Krotonba menekült, és tanítványai
körében itt tevékenykedett élete végéig.
Őt és tanítványait pitagoreusoknak nevezik, nevük-
höz számos matematikatörténeti eredmény fűződik.
Szemléletük alapja a következőképpen megfogal-
mazható állítás volt:
a dolgok természete, lényege
a szám,
ahol szám alatt pozitív egész számot értet-
tek. Mindent egész számokkal vagy azok arányával igyekeztek leírni.
Ennek ellenére az egyik legnagyobb eredményük az irracionális számok felf
zése, ők jöttek rá ugyanis először arra, hogy az egység oldalú négyzet átlój
mértékét nem lehet egész számok arányával kifejezni. A legenda szerint azt
sukat, aki erre először rájött, a tengerbe vetették, mert felfedezésével megsé
azt a számmisztikát, amely addig a világba vetett hitük alapja volt.
Pitagorasz-tétel:
Bármely derékszögű háromszögben a befogók hosszának n
zetösszege egyenlő az átfogó hosszának négyzetével.
Bizonyítás:
A derékszögű háromszög csúcsait az ábrának megfelelően jelölje
oldalait pedig , és ( és befogók, az átfogó), területét !
TEX 2013. június 30. –
(29. lap/202. old.)
∗
Matematika 9.
∗
(11HA)
C
M
Y
K
202